A pára a leghidegebb felületen csapódik le egy helyiségben, ami többnyire az ablaküveg. A párásodás oka elsősorban a magas páratartalom, ez ellen gyakori, akár napjában többszöri szellőztetéssel tudunk tenni. A páralecsapódás esélyét nagy mértékben csökkenti, ha a belső burkolatot nem a tetőre merőlegesen, hanem az ablak alatt függőlegesen, felette vízszintesen alakítják ki, így a felszálló meleg levegő szabadon áramolhat, elszállítva a párás levegőt. Ezért is javasolják a gyártók és tervezők a helyiségen belüli radiátort a tetőablakok alá helyezni. Persze minél jobb a hőszigetelése az ablaknak, annál kisebb a páralecsapódás esélye. A tetőtéri ablakokra kifejezetten igaz a mondás, hogy a drágább az olcsóbb hosszú távon.
Ha az ablak üvegrétegei között csapódik le a pára, akkor elillant onnan a hőszigetelésre szolgáló nemesgáz, ekkor szakembert kell hívni és cserélni kell az üvegezést. Ha a pára az ablaktokon jelenik meg, akkor az ablak nincs megfelelően körbeszigetelve, vagy a tető szigetelése az idő során összeesett, így a hőszigetelő képessége elillant.
A vásárlási trend is a hőtechnikára irányul leginkább, az ablakok energiahatékonysága a legfontosabb szempont jelenleg a vásárlóknál: a háromrétegű üvegezéssel rendelkező, megnövelt energiahatékonyságú típusok iránt nő a kereslet – tudtuk meg a FAKRO tetőtéri ablak gyártó cég ügyvezető igazgatójától.
A legnépszerűbb tetőtéri ablak a nyitásmódot tekintve az úgynevezett középső tengely körül billenő ablakok, de egyre inkább nő az érdeklődés a magasított forgástengelyű vagy felnyíló-billenő típusú ablakok iránt. A magasított forgástengelyű ablakok olyan helyiségben használhatók ki igazán, ahol ki lehet használni a magasabb forgáspontot, például nappaliban, ahol az ablak szabadon hozzáférhető és nincs túl magasan. Az ilyen típusú tetőtéri ablak pont emiatt nem ajánlott a kis méretű fürdőszobába a fürdőkád felé, mert olyan funkcióért fizetnénk, amit nem fogunk kihasználni.
“Érdekes, hogy a műanyag ablakok jóval kevésbé keresettek, mint a homlokzati nyílászárók esetén. Ennek több oka van, egyrészt a homlokzati műanyag ablakok árai jelentősen alacsonyabbak, mint a fából készült típusoké, míg a tetőtéri ablakok esetén a műanyag ablakok hasonló árszínvonalon vannak a fából készült típusokkal. Sőt, az alapfelszereltségű, legolcsóbb típusok a legtöbb gyártó esetén csak fa szerkezettel szerepelnek a kínálatban. Másrészt a tetőtérben a jellegéből adódóan a sokszor jobban illenek a faszerkezetű ablakok, és akkor sem kell műanyag ablakot alkalmazni, ha az épület többi szintjén műanyag homlokzati ablak került beépítésre. Kívülről nem látszik az ablak alapanyaga, csak a burkolókeret” – mondta a 24.hu-nak Kovách László, a FAKRO ügyvezetője.
Az új tetőtéri ablakok vásárlása kicsit körülményesebb, mint ahogy azt képzelnénk, a jogszabályok ugyanis beleszólnak az építkezés részleteibe, olyan aprónak tűnő részletbe is, mint a tetőtéri ablakok kérdésköre. “A 2018. január 1-től kiadott építési engedéllyel rendelkező épületek esetén szigorúbb hőtechnikai követelményeknek kell megfelelni többek közt a tetőtéri ablakoknak is, ami a jelenlegi 1,7 W/m2K helyett 1,25 W/m2K. Ez a változás új épület esetén szinte minden esetben alkalmazandó, kivétel például a nyaralók, de felújítás esetén csak akkor, ha a felújítás mértéke eléri a 20%-ot” – mondta a 24.hu-nak Kovách László ügyvezető igazgató és hozzátette, érdemes többet áldozni olyanokra, amik energiamegtakarítást eredményeznek és növelik a kényelmi szintet. “Ezeket többek között az épület adottságai, a helyiségek funkciója, a tetőtéri ablakok elhelyezése és a tájolása, valamint személyes szokásaink, elvárásaink határozzák meg.”
A kiemelt kép forrása: FAKRO
(x)
