Harmadszorra járunk Z-vel, ő az első szerelmem, és vannak gondjaink, de együtt vagyunk. A problémám az, hogy sokat utazik a munkája miatt, így távol van ugyan, de tényleg szeretem. Közben nemrég összefutottam egy régi gimis ismerősömmel, akivel párszor találkozgattam, semmi nem történt köztünk, de nem mondtam el neki, hogy van barátom. Ő már beszélt nekem arról, hogy vannak velem szándékai, szeretek vele beszélgetni, egy hullámhosszon vagyunk, hasonló az ízlésünk, jó a humora, és úgy érzem, rá bármikor számíthatok. Félek megbántani a barátomat, titokban találkoztam a régi gimis ismerőssel, de közben neki is hazudik a barátomról. Nem tudom, mit tegyek, érzem, hogy választanom kell kettejük közül, de képtelen vagyok
– írta szerkesztőségünknek a 24 éves Eszter, aki sokakhoz hasonlóan sorsdöntőnek érzi életében a párválasztást.
Olvasónkhoz hasonlóan sokkal többen vannak azok, akik úgy élik mindennapjaikat, hogy két embert szeretnek egyszerre. Vagy legalábbis azt hiszik, hogy két emberbe szerelmesek. A jelenséget a szexológusok párválasztási dilemmának hívják, és bár döntésképtelen helyzetről van szó, könnyebb a dilemmára a válasz, mint hinnénk. Bárki, aki döntésképtelen, valójában azért az, mert nem látja önmagát kívülről, és feltehetően fogalma sincs arról, milyen típusú kapcsolatra vágyik. Márpedig ha ez a kettő megvan, akkor nyomulós exek/kollégák ide vagy oda, biztosan tudni fogja a választ a kérdésre.
A szerelemkultusz a civilizált modern ember sajátossága, ezzel együtt szembe kell nézni a ténnyel, hogy nagyon kevés pár van, akik valódi szerelmet éreznek egymás iránt. A szerelemhez érettnek kell lenni érzelmileg, ez együtt jár a párkapcsolati érettséggel is. A jó társ kiválasztásához partnerkapcsolati tapasztalatokra, összehasonlítási alapra van szükség. Pont ennek hiánya miatt inkább az jellemző a jelenlegi párok többségére, hogy köszönik, megvannak, elvannak együtt, összetartja őket a devizahitel, az azonos helyrajzi szám vagy a közös múlt. Szépen eléldegélhetnek évekig egymás mellett, de érzelmileg teret adnak egy harmadiknak. Meglehet, hogy azt hiszik, szerelemben élnek egymással, és csak azután derül ki, hogy mégsem, amikor betoppan valaki más is.
Egy ex, aki megígér fűt-fát, vagy egy sulis haver, aki jóképűbb és szemtelenebb, mint valaha. A kérdés az, borítsunk-e mindent az újért, vagy maradjunk a jól megszokottnál. Az elhamarkodott választás bonyodalmakhoz vezet, arról kell döntenünk, kivel tudunk és akarunk együttélni.
A dilemmára egyetemesen azt a választ lehet adni, hogy aki döntésképtelen, tegye fel magának az alábbi kérdéseket.
- Pontosan hogyan képzeli a jövőjét, milyen minőségű párkapcsolatban szeretne élni? Kalandokat, szenvedélyt keres vagy társat, akivel családot is alapíthat?
- Érdemes olyan partnert választani, akivel szóba se jöhet a hosszú távú kapcsolat?
- Aki házasságot és gyereket szeretne, nem biztos, hogy jól fogja érezni magát olyasvalakivel, aki nem gondolkodik még a családalapításban.
- Gondolja át, mi lenne, ha mindkét embert elengedné (1 hónapra körülbelül), és egy kicsit önmagával foglalkozna. Melyikük értené meg, hogy távolságot szeretne?
- Ki szereti jobban viszont? A kettő közül melyikük az, aki érzelmileg és az idejéből áldozva is figyelmesebb, aki gyengédebb, támogatóbb?
A távolság a legjobb a saját érzelmeink tisztázására. Bárhogy is lesz később, nagy valószínűséggel egyik ember irányába sem érzünk igazi szerelmet, hanem szeretetet, vagy szenvedélyt, esetleg tiszta vágyat. Az igazi szerelem egyik legfőbb mérője, hogy az ember abban a pillanatban tudja, hogy megtalálta azt, akit keresett, amikor először beszélgetnek kettesben. Ehhez azonban mindenképpen tudni kell, hogy milyen minőségű kapcsolatra vágyunk, és hogyan képzeljük el saját magunkat három-négy év múlva.
Ha hozzászólna, vagy megosztaná velünk, mit tett hasonló helyzetben, kérjük, írjon a timea.sereg@24.hu email címre! Két lehetséges jelölt közül melyiket válasszuk?
