A világtörténelem leggonoszabb embereit naiv gondolat lenne összegyűjteni, de ha a legnagyobb gyilkosokat keresnénk, Joszif Viszarionovics Sztálin biztosan az első tízben lenne, de még egy dobogós helyet is megkockáztatnánk számára. A kommunizmus nyilvánvalóan nem egyenlő, sőt nagyon nem egyenlő a Dzsugasvili néven született grúz “Acélemberrel”, de a világszerte 100 millió emberéletet követelő kommunista diktatúrának vitán felül ő volt az apostola.
Nyikita Hruscsov úgy emlékezett vissza, egyetlen egy emberi lény volt, akit Sztálin kedvelt, sőt talán szeretett is, mégpedig a lányát, Szvetlanát. Aki viszont úgy tartotta, apja tönkretette az életét. Mondhatjuk, hogy a diktátorok helyzetükből adódóan magányosak, de az már nem általános, hogy a megérdemelt módon magukra maradottan, kétségbeesetten, sok szenvedéssel távozzanak az életből. Ahogy tette azt Sztálin 1953. március 5-én.
Filmet nézett és ivott
Vannak kételyek és természetesen összeesküvés-elméletek, hogyan is halt meg a Generalissimus. Megölték vagy csak “hagyták meghalni”, máig nem tudjuk biztosan. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint utóbbi történt, mert miután agyvérzést kapott, a “halott Sztálin” kívánatosabb volt, mint a súlyos “beteg Sztálin”.
Utolsó egészséges napjának, február 28-ának estéjét a kuncevói dácsában töltötte Lavrentyij Berija, a titkosrendőrség mindenható ura, Georgij Malenkov miniszterelnök és Nyikita Hruscsov, a párt első titkára társaságában. Filmet néztek, italoztak. Sztálin kedvencei a westernek voltak, szerette Chaplin művészetét, és bár ételben az orosz konyhát részesítette előnyben, ha innivalóról volt szó, inkább a grúz borok, mint a vodka.
Hajnalig fogyasztottak, a vendégek szinte már reggel indultak haza, vasárnap volt. Hruscsov:
Az eléggé ittas Sztálin kiváló hangulatban volt. Ezután a „szeánsz” után mindannyian hazatértünk és boldogok voltunk, hogy semmi rossz nem jött közbe. A vacsorák Sztálinnál nem mindig végződtek kedvezően.
Agyvérzése volt
A testőrségnek gyanús lett, hogy másnap még csak nesz sem hallatszik lakosztályából, de hívás nélkül nyilvánvalóan senki nem merte rányitni az ajtót. Már éjszaka volt, amikor – Hruscsov elbeszélése szerint – beküldték hozzá szobaaszonyát, aki az ágy amellett összeroskadva talált a Generalissimusra. A padlón feküdt vizeletében ázva, de annyira még magánál volt, hogy a szeme nyitva, és igent intett vele amikor megkérdezték, hogy feltehetik-e a kanapéra. Orvost, vagyis “fehér köpenyes gyilkost” nem mertek hozzá hívni, felhívták Beriját.
A beszámolók sok szempontból eltérnek, sőt még ellent is mondanak egymásnak, a lényeg, hogy Berija, Malenkov és Hruscsov értesült róla először, baj van. Nem tudni, mit miért vagy miért nem tettek, de Sztálinnak agyvérzése volt, és magatehetetlen testének felfedezésétől 10-15 óra telt el, mire végre orvost hívtak.
A doktorok reszkettek a félelemtől, egyikük remegő kezéből a földre esett a diktátor műfogsora, a másik Berijától kért engedélyt arra is, hogy kigombolja Sztálin mellén a ruhát. Napokig lebegett élet és halál között, egyetlen egyszer tért magához, ekkor Vorosilov marsall felkiáltott:
Sztálin elvtárs, itt vagyunk mindnyájan, az ön összes igaz barátja és munkatársa! Hogy érzi magát, drága barátunk?
Mintha megátkozott volna mindenkit
Nem mondta el, hogy érzi magát, nem tudta. Ehelyett többször is csillapíthatatlan csuklás tört rá, többször is vért hányt. Végül március 5-én este 10 óra előtt halt meg. Lánya, Szvetlana így írta le utolsó pillanatait:
A vérzés az egész agyat elborította. Az utolsó tizenkét órában nyilvánvalóvá lett az oxigénhiány, arca egyre feketébb lett. Agóniája szörnyű volt. Szemünk láttára fulladozott. Amikor eljött a vég, egy pillanatra hirtelen kinyitotta a szemét, hogy pillantásával egybefogja mindazokat, akik körülvették. Rettenetes volt a tekintete, az őrület és a harag határvonalán, tele volt félelemmel a haláltól és a föléje hajló orvosok ismeretlen arcától. És ekkor történt valami érthetetlen és rémisztő, amit én még ma sem értek, de nem tudom elfelejteni: felemelte a bal kezét. Azt állíthatnók, hogy jelzett valamit az égen és megátkozott minket.
