Január 6., vízkereszt a kereszténységben hármas ünnep: a három királyok vagy napkeleti bölcsek napja, Jézus első csodatétele a kánai menyegzőn, és a Megváltó megkeresztelése. Hagyományosan ma kell lebontani a karácsonyfákat, amivel véget ér az adventtel kezdődött karácsonyi időszak, és kezdődik a vigasságok, lakodalmak ideje, a farsang.
Gyógyít és elűzi agonoszt
A régi időkben a templomban ilyenkor megszentelt vízből minden család vitt haza, ami – ha igazi pap szentelte – nem “romlott meg”, és egész évre be kellett osztani. Ha például nagyon tartottak a rontástól, szentelt vízzel hintették be a szoba vagy az istálló négy sarkát, az újszülött bölcsőjét, a borjút, lovat születése után. Hihetetlen ereje volt:
- elűzte a boszorkányt, a visszajáró holt lelkeket.
- használt dögvész, méreg, béka és a mérges férgek ellen.
- szinte minden betegséget, sérülést gyógyított.
- ünnepnapokon inni kellett belőle a testi és lelki megtisztulás érdekében.
A vízszentelésből eredt a házszentelés szokása, amiről már Mátyás király korától rendelkezünk adatokkal. A plébános megkezdte hívei látogatását, számba vette a lakókat, beszedte a lélekpénzt,és beszentelte a házat. A protestánsok ki is keltek ellene – no, nem a “fizetséggel” volt a probléma, hanem a körítéssel:
Epiphania napján ne járjon a lelkész feszülettel az utcán, mert ez botrányos, hanem egyezkedjék inkább híveivel, hogy ezen szertartás nélkül is adják meg, amit ilyenkor adni szoktak
– hagyta meg a gömöri esperes 1604-ben.
Buli és lakodalom
Római katolikus falvakban persze ezzel mit sem törődtek. A pappal együtt a kántor, két ministráns és egy egyházfi járt házról-házra, hogy elvégezze a szertartást, utóbbi pedig beszedje a járandóságot. Göcsejben például a pap és a kántor fáradságukért sonkát, szalonnát, tojást, gabonafélét, babot és lélekpénzt kaptak.
A lányok gyöngyöt tettek a küszöb elé, hogy a pap átlépje, majd éjszakára a párnájuk alá tették, így megálmodták, ki lesz a kérőjük. Szentelés után a pap leült a szobába, hogy a tyúkok “kotyoljanak”. Miután pedig elment, a gazda vagy az asszony leült a helyére, utána kiseperték a pitvart: ezzel biztosították, hogy az eladó lány még abban az évben férjhez menjen, a legény megházasodjon.
Mondhatni, utolsó lehetőség volt, mert vízkereszt lezárja a karácsonyt, és egyben megnyitja a farsang időszakát ami hamvazószerdáig – a húsvéttól visszaszámolt 40. hétköznap – tart. E néhány hét már a középkor óta a hangos mulatság, a lakodalmak ideje.
Házasság hétfőn és szerdán
Az Érdy-kódex a vízkeresztet követő vasárnapokat első, másod, harmad, negyed, ötöd, hatod menyegzős vasárnapnak nevezi. Az egyház ezeken az Úrnak szentelt napokon nem tiltotta a menyegzőt, de a katolikus parasztság nem ilyenkor tartott, de a pap ilyenkor hirdette ki a házasulandókat a szószékről.
Maga a farsang szó a bajor-osztrák vaschangból származik, hazánkban német hatásra honosodott meg a középkor folyamán. Legfőbb elemei az álarcos, jelmezes alakoskodás, dramatikus játék, felvonulások, valamint az ünnepinél is gazdagabb evés-ivás, tánc, mulatozás az ivóban, fonóházban vagy más közösségi helyen.
(Kiemelt kép: Fortepan/Erdei Katalin)
