A bolygó hollandi nem csak egykor élt babonás tengerészek rémtörténeteinek egyik főszereplője. A bolygó hollandi kultúránk része, versben, regényben, színdarabban szerepel, Richard Wagner operát írt róla – ennek ősbemutatója 1843. január 2án volt Drezdában -, a legifjabb generáció rajzfilmekből ismerheti.
A tengerészlegenda a XVIII. század utolsó évtizedében kezdett közismertté válni, miután többen nyomtatásban is említést tettek a Jóreménység foka környékén hirtelen fel-felbukkanó, zöldes fényben derengő kísértethajóról. Mondanunk sem kell, megjelenése azon túl, hogy páni félelmet okozott, baljós előjelnek számított.
Inkább ítéletnapig küzd
De ki volt a bolygó hollandi, és hogyan vált vitorlása szellemhajóvá? A legelfogadottabb “magyarázat”szerint egy holland hajóskapitányt, bizonyos Hendrik van der Deckent tisztelhetünk személyében. A XVII. század közepén indult háromárbocosával Amsterdamból Kelet-Indiába, hogy a mesés kelet áruiból csinálja meg a szerencséjét.
Csakhogy Dél-Afrika “csücskénél”, a Jóreménység foknál szörnyű viharba keveredett, a dühöngő szél darabokra szaggatta a vitorlákat, eltörte az egyik árbocot is. A legénység könyörögve kérte Deckent, keressenek szélvédett helyett, a kapitány konokul kitartott.
Mások úgy tudják, maga az ördög biztatta, hogy dacoljon Isten akaratával, amibe a kapitány bele is ment, ezért lett átkozott egész hajója. Akárhogy is történt, esküjének megfelelően a kapitány azóta is a környék vizein bolyong, és főleg viharban, vihar előtt jelenik meg az arra járó hajók legénysége előtt borzalmas tragédiák előjeleként.
A kapitány maga lehet az Ördög
Nem tudni, Henrik van der Deckent valós személy volt-e, aki esetleg a Jóreménység fokánál tűnt el. Lehet az is, hogy ő az Ördög becenevet viselő, embereivel legendásan kegyetlenül bánó Bernard Fokke kapitány lehetett.
Hirtelen tűnik fel olyan hirtelen, hogy az ütközést alig lehet vele elkerülni, vitorlái teljes szélcsendben is dagadnak. Fedélzetéről szenvedő emberek kiáltozása hallatszik, a hosszú ősz hajú kapitány szemei vörösen izzanak. A kísértethajót még meglátni is szerencsétlenséget jelent, a szemtanúk közül sokan szenvednek balesetet, halnak meg rövidesen.
Királyi találkozás
Az egészben talán a legijesztőbb az, hogy a bolygó hollandival kadétkorában V. György angol király is találkozott. Őt pedig azért csak nem tarthatjuk szószátyár, babonás, rumitta tengerésznek… A Brit Birodalom leendő uralkodója 1881-ben a HMS Inconstant hadihajón volt kadét, amikor egy májusi hajnalon a délkelet-ausztráliai Bass-szoroson áthajózva különös látványra lett figyelmes:
A bolygó hollandi hajnali 4-kor keresztezte hajónk útvonalát. Különös foszforeszkáló fényt bocsátott ki, mint egy kivilágított fantomhajó
– írta naplójába.
Amilyen hirtelen tűnt fel a kísértethajó, olyan gyorsan el is tűnt, a fedélzeten lévők közül 13-an látták, köztük a herceg. Az a matróz, aki először meglátta a bolygó hollandit, pár óra múlva leesett az árbocról és meghalt, nemsokára pedig a parancsnok is megbetegedett és elhunyt…
