Mit tehet egy szülő, ha tinédzser gyereke rettenetesen felbosszantja? A kérdés költői, nem várunk, és nem is írunk rá válaszokat, pusztán bevezetésnek szántuk a sztorihoz, amely egy ausztrál nő sajátos problémamegoldását mutatja be.
A Perth külvárosában élő Sandra (teljes nevét érthető okokból nem hozzuk nyilvánosságra) kiírta magából fájdalmát – a Facebookra.
A panaszom: van egy 15 éves lányom. Nem szeretném megtartani. Szemtelen, kapkodó, hálátlan és elég undok is.”
– így kezdődik a bejegyzés, de még erősebben folytatódik:
Úgy döntöttem, hogy inkább egy kiskutyát szeretnék; úgyhogy a házamban tartózkodó hormonszörny szabadon elvihető jó családba.”
Ezek után felsorolja a lány tulajdonságait: hogy (többnyire) szobatiszta, hogy elvihető az összes ingósága (amennyiben sikerül azokat összeszedni a lakás legkülönbözőbb pontjairól), hogy imád ajtókat csapkodni (már hármat le kellett venni), hogy jól tanul (ha épp olyan kedve van), de a házimunkában nem lehet rá számítani. A táplálása sem egyszerű: egyik nap vegetáriánus, másnap csirkefalatokat kíván.
Ha bárki tud helyet biztosítani a fentebb említett gyermek számára, kérem, üzenjen”
– így fejeződik be a poszt, és jelzi, hogy csak viccelt, de azt is hozzáteszi, hogy egy 18 éves fiúgyerek is vihető, aki nem fizet kosztpénzt.
A poszt felfokozott érzelmekről árulkodik – de persze humorérzékről is; a West című ausztrál híroldal szerint Sandra gyermekei is vették a lapot, ismerik már anyjukat annyira, hogy tudják: nem sértő szándékkal készült a bejegyzés. A nő elárulta: rengeteg szülővel beszélt, akik megerősítették, hogy néha a poklok poklát élik át tinédzser gyermekeikkel; de a posztot azért írta, mert szerette volna megnevettetni ismerőseit – és azt legvadabb álmaiban sem gondolta volna, hogy sorai ennyi emberhez eljutnak.
