Napi egy doboz cigaretta elszívása évente 150 veszélyes mutációt okozhat a dohányzó minden tüdősejtjében – derül ki a Science tudományos lapban megjelent kutatásból. A tanulmány közvetlen összefüggést talált az elszívott cigaretta mennyisége és a rákos daganatok DNS-ében lévő mutációk száma között.
A mutációk legmagasabb arányát a tüdő rákos daganataiban találták, ám más testrészek – a hólyag, a máj és a torok – tumorjaiban is mutatkoztak a dohányzással összefüggő mutációk. Ez megmagyarázhatja, hogyan okoz a dohányzás a tüdőn kívül más szervekben is daganatot.
A dohányzás a világon évente hatmillió ember életét oltja ki, és ha a jelenlegi tendencia folytatódik, ebben az évszázadban több mint egymilliárd halált okozhat az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének becslése szerint.
A rákot a sejt DNS-ének mutációi okozzák. A dohányzás legalább 17 ráktípus kialakulásában játszik szerepet, ám sok típus esetében eddig nem volt biztos információ arról, hogy milyen mechanizmusok állnak az összefüggések mögött.
Mostanáig is nagy mennyiségű közegészségügyi bizonyíték állt a tudósok rendelkezésére, ami a dohányzás és a rák összefüggését alátámasztotta, ám nehéz volt a kapcsolatot megmagyarázni olyan testrészek esetében, amelyek nem is kerülnek közvetlen kapcsolatba a füsttel. Most azonban megfigyelhettük és megszámolhattuk a DNS molekuláris változásait
– mondta Ludmil Alexandrov, az amerikai Los Alamos-i Országos Laboratórium tudósa, a kutatás egyik résztvevője.
A szakemberek több mint 5000 daganatot vizsgáltak meg, összehasonlították a dohányosok és az életükben sosem dohányzók tumorjait. Azonosítottak a dohányosok DNS-ében bizonyos mutációs jellegzetességeket és megszámolták, hány volt belőlük a különböző tumorokban. Azt találták, hogy napi egy doboz cigaretta elszívása minden tüdősejtben évente mintegy 150 mutációt okoz. Minden egyes mutáció a genetikai károsodások sorának rajtköve lehet, amelyek végül a rák kialakulásához vezetnek.
Az eredmények azt is megmutatták, hogy napi egy doboz cigaretta elszívása átlagosan évente 97 mutációt okoz a gége minden sejtjében, 39-et a garat sejtjeiben, 23-at a szájsejtek mindegyikében, 18-at a hólyagsejtekben és hatot a máj minden sejtjében.
Olyan volt, mintha az egyes daganatokban végeztünk volna régészeti ásatásokat. Minden tumor genomja, azaz örökítő információinak összessége egyfajta régészeti lenyomata mindannak, ami mutációkhoz vezetett, a lelet a DNS-kódban van leírva. A daganatok DNS-e a kialakulásuk új útjait, ezáltal a megelőzés új módjait is megmutathatja
– összegezte Mike Stratton, a brit Wellcome Trust Singer Institute tudósa, a kutatás egyik vezetője. (MTI)
