Pára és meleg: két gyilkos fojtogatja az országot

A nagy meleg és a levegő magas páratartalma még az egészséges emberek szervezetét is megviseli, az idősek, gyerekek, szív- és érrendszeri panaszokkal, krónikus betegségekkel küzdők fokozott veszélynek vannak kitéve. A napokban lépten-nyomon elhangzik ez a figyelmeztetés, és hallani is fogjuk még egy darabig.

A “hogyan éld túl a kánikulát?” aktuálisan összekanalazható öt vagy tíz tuti tippje helyett mélyebbre ásunk, és arra vagyunk kíváncsiak, miért viseli meg a hőség szervezetünket, és mennyiben ront a helyzeten a páradús levegő?

A víz vízben nem hűsít

A lényeg valójában pofonegyszerű, ha az emberi szervezetet egy gépként képzeljük el. Megvan ugyan az optimális “üzemi hőmérséklete” – egyénenként eltérően 36,6 Celsius-fok körül – ám a létfenntartáshoz szükséges folyamatok közben hő keletkezik. A “felesleget” testünk a környezetnek adja le, hogy hogyan és meddig, az a külső viszonyoktól függ.

Ha odakint nagy meleg tombol, a szervezet hűtési üzemmódba kapcsol, ennek legfontosabb eleme az izzadás – a víz párolgása közismerten hőt von el a felületről, vagyis hűti a testet. Olyan hatékonyan, hogy a 35-40 fokos kánikulát is képesek vagyunk túlélni nyaranta, bár komoly pluszmunkát ró a szervezetre, de erről később. Eddig tehát tiszta sor.

A baj az, hogy a párolgás száraz levegőn hatékony igazán, ha a levegő víztartalma a mostanihoz hasonlóan magas, az ember csak ül az izzadtságban, folyik a nyakán, a hátán, de nem párolog el, így nem is hűt. Ezért lehet kifejezetten veszélyes, ha a nagy meleg a levegő magas páratartalmával párosul – magyarázza dr. Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója.

Trombózis a melegtől

Szervezetünk tehát reagál a melegre, ami mindenképp pluszmunkát jelent. Nem lehet megmondani, hány foknál kezdődik az a bizonyos “fokozott igénybevétel”, hiszen függ a helyi körülményektől, de mindenkinél más és más: van, aki 28 fokban egy ültő helyében izzad, más csak 30 fokban kezdi. A lényeg, hogy az izzadás már a küzdelem jele.

Akár párolog rólunk az izzadtság, akár nem, a “hűtővíz” mindenképp fogy, pótolni kell. Legalább annyit kell inni, amennyi folyadék távozik a szervezetből, de emellett fontos a sók, ásványi anyagok pótlása is – ezért javasolják kánikulában ásványvizek, gyümölcsök, gyümölcslevek fogyasztását. Egy-egy kánikulai napon több liter víz is távozhat izzadtság formájában.

A folyadékvesztés hatására a vér besűrűsödik, vérrögök képződhetnek, ezért nő meg ilyenkor a trombózisos esetek száma, amelyek halállal is végződhetnek.

A test belsejéből a hőt a vér szállítja a bőr felszíne alá, ahol lehűl, majd visszatérve újra felmelegszik, rója a köröket unos-untalan. Hogy ez a módszer hatékonyabb legyen, az erek kánikulában kitágulnak, a vérkeringés felgyorsul.

Csúcsra jár, és észre sem vesszük

Ez már eleve fokozottabb munkát igényel az egész szervezettől, és mivel elsősorban a “szív és a keringési rendszer” érintett, az ilyen betegségekben szenvedőknek nyilván veszélyforrás. De a szervezet több fronton küzd. Az elfogyasztott vizet minél hamarabb át kell juttatnia az emésztőrendszeren, fel kell dolgoznia, el kell juttatnia a véráramba, a verejtékmirigyekig.

Mindez tényleg komoly igénybevételt jelent az unásig ismert “egészséges szervezet számára” is.

A légpára pedig nem csak a párologtatást gátolja. A nedves levegő a légzőrendszer hatékonyságát is rontja, a tüdő nem tud elég oxigént a véráramba juttatni. Mindenki ismeri az érzést, amikor teleszívja a tüdejét, de mégis, mintha alig vett volna levegőt. Ez a nehézlégzés, ami párás melegben mindenkit gyötör, de légzőszervi betegek, mint például asztmások esetén kifejezetten káros és veszélyes.

A kitágult erek miatt csökken a vérnyomás, ami sok esetben még a legedzettebb katonáknál, sportolóknál is ájuláshoz vezet – de még ez a legkisebb probléma, a múló rosszullét. Hőgörcs, napszúrás, hőpangás, a sor hosszú, de a szervezet hűtőrendszerének “kifáradásába”, elégtelen működésébe bele is lehet halni.

Az egész egy ördögi kör, de a lényeg: a szervezet védekezik a hőség ellen, ez jelentős óriási energiákat emészt fel, a plusz terhelést pedig a keringési rendszer viseli.

Ha pedig nincs elegendő kapacitás a védelem szinten tartásához, a szervezet túlmelegszik, és lassan feladja a harcot. Ezért halljuk annyiszor, krónikus betegek, gyerekek és idősek, vagyis mindazok, akiknek szervezete eleve nincs csúcsformában, akár életveszélybe is kerülhetnek.

Fotelben ülve futkosunk

Ide kívánkozik egy fogalom, a levegő relatív páratartalma, ami azt jelenti, mennyi vizet tartalmaz ahhoz képest, amit maximálisan fel tud venni. Esetünkben ez azért nem mindegy, mert az izzadtságról, testünk hűtővizéről van szó: minél magasabb a levegő relatív páratartalma, annál kevesebb vizet tud még befogadni, így annál kevésbé érvényesül az izzadás hűtő hatása.

Nem kell magas számokra gondolni, a mai 60-70 százalékos párában mindenki csak főtt a saját levében – az aktuális páratartalom itt látható. Az érdekesség kedvéért: létezik 100 százalékos páratartalom is, ez a köd, gőzkamra, ilyenkor ne is álmodjunk róla, hogy izzadtsággal hőt veszíthetünk – jegyzi meg Pintér Ferenc. Pedig “távolról” milyen szép az esőerdőben szállongó pára zivatar után 40 fokban.

Kánikulában, főleg, ha magas páratartalom is társul hozzá, még egy fotelben ülve is olyan aktív munkát végez a szervezet, mintha fel-le szaladgálna az ember.

Nem vicc, hogy az ilyen párás, meleg időben kerülni kell a fizikai aktivitást – figyelmeztet Pintér Ferenc. Életbevágóan fontos, hogy a lehetőségekhez képest kíméljük magunkat fizikailag, idegileg, de kerüljük a nehéz ételeket is, amelyek kalória szempontjából teljesen feleslegesek, ám megterhelik a szervezetet. Elengedhetetlen, a megfelelő folyadékpótlás, és aki teheti, gyakran zuhanyozzon hűvös vízzel, tartózkodjon hűvös helyen amennyit csak lehet.