Óriáscsiga-hirdetésre pörgött rá az internet nemrég, miután egy fanyar humorú Facebook-felhasználó eladásra kínálta a barátjánál túlszaporodott fejlábúakat.

Akit érdekelnek ezek az undorító vackok, az üvöltsön!

– írta például a cseppet sem csigakedvelő hirdető a sokak által megosztott bejegyzésben.

Pedig nem mindenki ilyen szőrös szívű, ha a nyúlós lényekről van szó. Iván például már öreg rókának számít csigabarát körökben: több mint negyven példányt tart otthon a pincéjében.

Egy csiga nem csiga, két csiga sem csiga…

– mesél a szenvedély kezdeteiről, és rögtön látszik, hatalmas szeretettel gondozza a nagy csigákat (valamint egy szalamandrát, egy levelibékát és egy teknőst), még ha azok ezt mérsékelten is tudják viszonozni.

Az Elefántcsontpart, Ghána és Sierra Leone környékén őshonos gigászi méretű csúszómászók házmérete fogságban a 18 centit is elérheti – a testüket körülményesebb lenne lemérni, hiszen igen hosszúra tudnak kinyúlni. Képeinken főleg a csíkos achatina achatinák láthatóak, ők a legnagyobb termetűek: az 1978-ban talált rekordcsiga több mint egy kilót nyomott.

Na, de kit érdekelnek az óriáscsigák?!

Otthonukban, Nyugat-Afrikában csigafarmon tenyésztik és meg is eszik, Európában azonban – Ivánhoz hasonlóan – sokan hobbiállatként tartják őket.

Ezer és kétezer fő közé tehető a magyar tenyésztők száma, ami az ország tíz milliós lakosságához képest nem elhanyagolható.

A Facebookon jelenleg három, csigák ápolásával, gondozásával foglalkozó oldal működik, az egyiknek Iván a vezetője. Csigatenyésztő nagyhatalom azért még nem vagyunk: a világ legszenvedélyesebb gyűjtői a német nyelvterületeken, valamint Csehországban és Oroszországban élnek, náluk régi hagyománynak számít ez a hobbi.

A csigabuli legfőbb kelléke a sör

Igazolt tény, nem afféle mendemonda: a csigák imádják a sört.

Olyannyira, hogy a kertészek sokszor sörcsapdával próbálják előcsalogatni és elfogni a kertben garázdálkodó állatokat.

Még érdekesebb, hogy berúgni is képesek a komplex életformának cseppet sem nevezhető puhatestűek: intellektuálisan talán nem beszélhetünk visszaesésről a részeg csiga esetében (hiszen agy helyett csak agydúccal rendelkeznek), de a motorikus funkcióik romlanak, ezért a sörtől ittas csigák is hajlamosak kissé dülöngélni.

Romantika csigamódra

A párzó csigák nemcsak egymásra simulnak, a fejükkel is összebújnak. Bár ez kedves látvány, nem a romantikus érzelmek vezérlik őket: az ivarszervük ugyanis egy a fejük oldalán található kis dudor.

Az achát csigák alapvetően hermafroditák, férfi és női ivarszerveik is vannak, de a sikeres párzáshoz két példány kell.

Vannak szűznemzéssel szaporodó fajok is, de nem csak náluk nehéz megelőzni a bőséges gyermekáldást, magyarázza Iván:

Párzáskor mindkét csiga tojást rak, így esetenként egy párzásból 1200 kiscsiga is kikelhet. Ennyi állatot lehetetlen felnevelni, elajándékozni még inkább. Célszerű ezért a talajt rendszeresen átkutatni, a talált tojásokat pedig fagyasztóba helyezni, hogy ott elpusztuljanak. Beleette magát a köztudatba, hogy a csiga társas lény. Sokan ezért visznek el két példányt, ezek aztán szaporodnak egymással. Pedig tévhit, hogy a csiga egyedül unatkozna: remekül elvan magában is.

Csiga szépségápolás

Tisztaságuk titka, hogy mindig legyen kéznél virágspricni, lehetőleg jó sok. Ezzel mossa le Iván a sarat a fotóalannyá vált állatokról is.

A csutakoláshoz fogkefét használ, emellett ajánlja az olívaolajat, ami tartós csillogást biztosít a csigaháznak.

Vannak olyanok is, akik később virágcserépnek használják a csiga házát, netán karácsonykor díszeket aggatnak rá, Iván azonban nem tartozik közéjük.

Csigák és a lelki élet

Sokan simogatják az állatokat, netán azzal szórakoznak, hogy a csap alá teszik őket: ilyenkor a csigák a fejüket mozgatják, nyakukat nyújtogatják jobbra-balra. Tévedés azonban, hogy ezt örömükben tennék, sokkal valószínűbb, hogy tereptárgyakat keresve próbálnának menekülni.

Látni nem igazán látnak, inkább csak fény és árnyék közt tudnak különbséget tenni, ráadásul süketek is. Egyetlen állapotváltásuk, ha megijednek: ilyenkor bugyborékoló, nyálkás felhőt nyomnak ki magukból védekezésképp.

Kétlem, hogy vannak emberszerű érzelmeik, kapcsolatot sem igazán lehet velük kialakítani. Ösztönlények, ezért csak a motorikus funkciók, a táplálkozás-szaporodás mozgatják az életüket. A frizbit sem hozzák vissza, legalábbis még senkinek nem volt türelme megvárni.

Így neveld a csigádat

Iván az állatkereskedéseket nem javasolja, ha csigára vágynánk. Inkább internetes tenyésztőkhöz érdemes fordulni, illetve vannak csigabörzék is – tanácsolja.

Hiába a felmelegedés, az afrikai jószágok talán még egy nyarat sem húznának ki természetes körülmények között, ezért esélytelen, hogy a szabadban megtelepedjenek. A legtöbb fajta számára a 28-30 fokos hőmérséklet az ideális.

Fontos még, hogy minimum hetven, jobb esetben nyolcvan-kilencven százalékos legyen a páratartalom a terráriumban. A legjobb talaj a virágföld, vagy a tőzeg-és száraz avar keveréke, aminek azonban olyan vastagnak kell lennie, hogy nappal a csiga kényelmesen beáshassa magát aludni. A bioritmusuk szempontjából szerencsés, ha meg tudják különböztetni a napszakok váltakozását, ezért Iván nappal felkapcsolja nekik a villanyt.

Kedvelik a rostos növényeket, ám a zöldségesnél vett saláta vagy uborka gyakran vegyszerrel kezelt, nem a legjobb választás. Aki megteheti, frissen szedett pitypang- vagy csalánlevéllel és útilapuval is etetheti a kedvencét, ami olcsóbb és egészségesebb is.

Az állatok élettartama fajtától függően 2-8 év közt alakulhat, de 4-5 év általánosnak mondható. Ha a csiga megbetegszik, gyógyítása gyógyfürdővel és antibiotikummal is történhet, ám általában nem garantált, hogy sikerül elcsípni a problémát.