És még csak nem is ez volt a legrosszabb, ami történhetett vele. Moyonak ugyanis hatalmas szerencsével sikerült partra evickélnie, de hiába eredt a csorda nyomába, magára maradt. A védtelen borjú életét végül lelkiismeretes parkőrök mentették meg, akik járőrözés közben, hiénákkal körbevéve találtak az alig pár napos Moyóra.
A kiselefánt a megmentését követően a Wild Is Life elnevezésű állatvédő szervezethez került, ahol hozzá hasonló elárvult, sérült, kiszolgáltatott állatokat gyógyítanak és rehabilitálnak. Mikor meglátta a tüneményes orrmányost, szervezet alapítója és vezetője, Roxy Danckwerts gondolkodás nélkül vállalta, hogy gondoskodik róla.
A következő több mint egy évet Moyo Roxy otthonában töltötte, és mint kiderül, egy lépést sem volt hajlandó tenni pótmamája nélkül. Ma már olyan nagy, hogy a puszta jelenlétével is képes galibát csinálni a méreteihez képest aprócska otthonában, de még most sem hajlandó elválni Roxytól.
„Moyo egyike azon állatoknak, akivel hihetetlenül szoros és mély barátságot sikerült kialakítanom. Nehéz lesz őt visszaengedni a természetbe, ha majd készen áll rá. De nincs más választásunk. Mikor befogadtam őt tudtam, hogy ennek az útnak ez lesz a vége: neki a szabadban van a helye, együtt a többi vadállattal, ahol úgy és azt csinálhatja, amihez csak kedve van.”
