Pedig az első tünetek nem tűntek súlyosnak. A Salt Lake Cityben élő Kristin Sumbot a People magazinnak elmondta, aznap reggel erős fejfájásra ébredt, úgy hitte, előző nap keveset evett, ezért elindult reggelizni. Csakhogy útban az emeleti hálóból a földszinti konyhába, kis híján leesett a lépcsőn és két ajtófélfának is nekiment: Kristin azt mondja, pontosan tudta, hogy a bizonytalanságát nem az előrehaladott terhessége okozza, ezért férjével még aznap bementek a kórházba.
Kiderült, hogy a reggeli tüneteket egy, az agyban indult vérzés okozta, ezért a kismamán két órával később sürgősségi császármetszést hajtottak végre. Kristin első gyermeke, August James Sumbot teljesen egészségesen, 3,6 kilogrammal jött a világra. A szülők azonban nem örülhettek sokáig gyermekük érkezésének, két nappal később az orvosok rettenetes hírt közöltek velük.
“Az elvégzett vizsgálatok kiderítették, hogy a vérzést az agydaganatok legsúlyosabb fajtája, a glioblasztóma multiforme okozza”
-árulta el Kristin, majd hozzátette, aznap nem először szembesült azzal, hogy rákbeteg. Mindössze 17 éves volt, mikor egyik napról a másikra fáradékonnyá és elesetté vált, ráadásul állandó fájdalmat érzett a térdeiben. Kiderült, hogy akut limfoid leukémiában szenved, a rák egy igen agresszív fajtájában, ami kezelés nélkül néhány hónap alatt elvitte volna.
Kristin keményen küzdött az életéért: rendszeresen járt kezelésekre, és változtatott az életmódján is, így két évvel később az orvosok gyógyultnak nyilvánították. Nem hitte, hogy élete legboldogabb időszakában újra szembe kell nézni a rettegett betegséggel. Azt mondja, megrázta a diagnózis, de a gyermeke miatt igyekszik optimista maradni.
“Bár a szervezetem jól reagál a kemoterápiára és az orvosoknak sikerült eltávolítaniuk a daganat 98 százalékát, a jövőm még így is bizonytalan. Még a derűlátó becslések szerint is legfeljebb egy évet élhetek ezzel a betegséggel”
-mondja, majd hozzáteszi, épp ezért egyáltalán nem is gondol a jövőre, helyette igyekszik minden pillanatot kihasználni, amit a családjával tölthet.
“Persze vannak nehéz napok. Van, hogy éjszakánként azon kapom magam, hogy zokogok, mert arra gondolok, hogy nem láthatom majd felnőni a gyermekemet. Ilyenkor azzal vigasztalom magam, hogy már most is rengeteg közös élményünk van, és hogy míg élek, ebből egyre több lesz.”
Kristin a People-nek elárulta azt is, bár az első alkalom után nem akart még egyszer szembe nézni a rákkal, erősnek érzi magát és most is küzdeni fog az életéért.
“Nem tehetek mást, bíznom kell benne, hogy csoda történik velem.”
