Az egykori Viszkis rablónak, Ambrus Attilának ma már a kerámia az élete. Fazekastermékek készítésével és árusításával tölti mindennapjait, ebből tartja el magát.
“Ez az egyetlen képzés indult csak bent a börtönben. Történetesen ha szőnyegkötőképzés indul, akkor valószínűleg most perzsaszőnyeget árulok.
Amikor a nevelőm először megkérdezte tőlem, hogy nem akarok-e kezdeni magammal valamit, és kipróbálni magamat a fazekastanfolyamon, ódzkodtam a dologtól. „Nem gondolja komolyan, parancsnok úr, hogy én összekoszoljam a kezeimet?” Aztán osztottam-szoroztam, és úgy döntöttem, muszáj valamit csinálnom, mert megőrülök. Végül elmentem a tanfolyamra, és piszok szerencsém volt, mert teljesen rákattantam. Ma már ebből tartom el magam.
Bár nem keresek vele olyan jól, mint amikor zsákszámra hordtam haza a pénzt, de legalább nyugodtan alszom. Boldog vagyok, így kerek az életem”
– mondta a Borsnak Ambrus, aki nagyon megijedt, amikor néhány napja szirénázó rendőrautó járt a lakásánál.
