Ehelyett ultimátumot adott új-zélandi származású férjének: vagy elválnak, vagy vele marad, de akkor a férfi lemond a gyerekről. Samuel Forrest azt mondja, megdöbbentette a felesége reakciója. Hozzátette, mikor a szülés után, kezében kisfiával bement az asszony szobájába, látta rajta, hogy már döntött a kisfiú sorsára, csak azt nem értette, hogy volt erre képes anélkül, hogy kikérte volna az ő véleményét is.
Samuel tavaly végül úgy döntött, nem érdekli az ultimátum és nem mond le a gyermekről, akit közben Leónak neveztek el. A férfi azt is elmondta, nem akarta elveszíteni a feleségét, de ez volt az ára annak, hogy gyermekével maradhasson, így beletörődött a dologba. Ahogy egy héttel ezután a papírokat is aláírta, miután felesége beadta a válókeresetet.
A férfi jószívű adományozók segítségével Örményországból Új-Zélandra költözött gyermekével. A családja és a barátai segítettek neki a baba nevelésében, mígnem három héttel a költözés után megkereste őt felsége, Ruzan Badalyan. Samuel egy évvel a szívfacsaró események után az ABC Newsnak elmondta, miután felvették a kapcsolatot, segített feleségének Új-Zélandra utazni.
Hozzátette, sokat beszélgetett a nővel, aki elmondta, Örményországban teljesen normális, ha a szülő lemond beteg gyermekével, majd beszélt arról is, hogy mivel fogalma sem volt, mivel jár a Down-szindróma, pánikba esett. Samuel emellett beszélt kisfia állapotáról is.
„Általánosságban véve Leo nagyon boldog gyerek. Mosolygós, felszabadult, vidám, akinek kezd kialakulni egy nagyon sajátos humorérzéke. Az idő nagy részében egyáltalán nem különbözik a többi, vele egykorú gyermektől”
-mondja az apa, majd hozzáteszi, vannak olyan pillanatok Leo életében, amikor sokkal több türelmet, odafigyelést és szeretet igényel, mint egészséges társai. Az apa elárulta, feleségével – aki utóbb megbékélt kisfiuk állapotával – rengeteg időt töltenek együtt, Leo pedig szépen fejlődik: az „apa” szót már kimondta, most az „anyát” gyakorolja.
