Máig rejtély, hogy vesztette el a fülét van Gogh

A kis Vincent már gyermekkorában élénken érdeklődött a rajzolás után, de a tanulás nem nagyon kötötte le. Tizenöt évesen, 1868-ban otthagyta az iskolát, és Hágában, Londonban, majd Párizsban dolgozott egy műkereskedő vállalatnál.

Bányászfaluból a napfénybe

Miután 1876-ban kirúgták, Angliába ment teológiát tanulni, , három évvel később pedig egy belga bányászfaluba küldték misszionáriusnak: betegeket ápolt, gyermekeket tanított, szabadidejében pedig rajzolt.

Az itt tapasztaltak adták azt komor, sötét színvilágot műveinek, ami például a Krumplievők című képén is látható.

Itt sem maradt sokáig, 1880-ban elhatározta, hogy teljesen a művészetnek szenteli magát. Öccse segítségével kitanulta a festészet technikai alapjait, és 1886-ban Párizsba költözött. Itt ismerte meg Toulouse-Lautrecet, Gauguint és az impresszionizmust. Elhagyta korábban komor színvilágát is, majd a fényt keresve délre költözött, Provance-ba.

Mivel itt meglehetősen egyedül érezte magát, megkérte Gauguint, hogy látogassa meg. A barát 1888. októberében érkezett, és eleinte minden rendben ment. Van Gogh megfeszített tempóban dolgozott, abszintfüggő lett, és rengeteget dohányzott. Mindez nyilván nem tettek jót amúgy is labilis idegeinek. Nem tudjuk, milyen betegség kínozta. Szifiliszből származó paralízis, epilepszia, netán mániákus depresszió.

Egymás agyára mentek

Történetünk szempontjából a lényeg, hogy Gauguin és van Gogh két hónapig egy fedél alatt élve alkotott, mindketten motivációt nyerve a másik művészetéből. De az összezártság nem tett jót kapcsolatuknak. A francia lekezelő, fölényes volt Vincenttel, és már december elején ott akarta hagyni, amitől van Gogh rettegett.

Aztán december 23-án parázs vita bontakozott ki köztük arról, vajon a művész szabadon alkothat-e, vagy csak a természetet után.

Komolyan összevesztek, Gauguin sétálni indult, van Gogh állítólag egy borotvával vagy késsel szaladt utána. A történet szerint a francia elmenekült, barátja pedig hazament, és egy borotvával levágta a bal fülét.

Később személyes indokkal magyarázta, többet nem volt hajlandó erről mondani. Ám egy német szerzőpáros 2009-es könyve szerint a vita hevében a kiváló vívóként ismert Gauguin vágta le barátja fülét. Ezután hallgatást fogadtak egymásnak, Gauguin kardját a Rhone folyóba dobta, van Gogh pedig fülét egy újságpapírba csomagolva odaajándékozta egy prostituáltnak, majd hazament.

Majdnem elvérzett, másnap eszméletlenül találtak rá saját vérébe fagyva. Miután pedig mindketten tartották magukat fogadalmukhoz, és “nem emlékeztek” az esetre, az igazság feltehetően már soha nem derül ki.