Élet-Stílus

A terhesség tette tönkre a szívét – kis híján meghalt

A 28 éves brit kismama volt az első, aki túlélte a ritka, terhességhez köthető szívbetegséget.

„Mikor néhány héttel a szülés után közölték velem, hogy szívátültetésre lesz szükségem, azt hittem rosszul hallok” – idézte fel a történteket a 28 éves brit nő, Francisca Savva a Mirror című bulvárlapnak. Hozzátette, a terhessége komplikációktól mentesen, nyugodtan zajlott, csakhogy néhány héttel a szülés után, egyik napról a másikra egyre rosszabbul lett.

„Fulladni kezdtem, alig kaptam levegőt és már a legegyszerűbb mozdulat is a végletekig kimerített” – mondja az asszony, majd hozzáteszi, mikor megtudta, hogy szülés utáni kardiomiopátiában szenved, pánikba esett. „Fogalmam sincs arról, hogy a betegség létezik. Képzelhetik, hogy éreztem magam, mikor kiderült, hogy ebben szenvedek.”

Fotó: mirror.co.uk
Fotó: mirror.co.uk

Francesca a lapnak elárulta, párjával, Rickyvel a világ legboldogabb emberei voltak, mikor tavaly januárban kiderült, hogy gyermekük lesz. „Mindig is fiatal anyuka szerettem volna lenni, ezért mikor megtudtam, hogy terhes vagyok, madarat lehetett volna fogatni velem” – mondja.

A fiatal kismama azt mondja, kezdetben a szülés után is minden rendben volt. A szüleim kutyájára vigyáztam, mikor az első tünetek jelentkeztek. „Fulladtam. Alig kaptam levegőt, emiatt aludni sem tudtam.” Néhány nappal később már a kórházban tudta meg, hogy egy olyan ritka szívelégtelenségben szenved, amit a terhesség okozott.

„Mondanom se kell, a karácsonyunk ezt követően egyáltalán nem úgy alakult, ahogy terveztem” – mondja Francesca, majd elárulja, javarészt a kórházban ünnepeltek, donorra várva. „Tudtam, hogy meg akarom élni, hogy a lányom felnő, de azt is tudtam, hogy ehhez az kell, hogy egy másik család a poklok poklát élje át.

A fiatal nő végül december 28-án tudta meg, hogy találtak neki megfelelő donort, néhány óra múlva pedig már operálták is. „Nincsenek rá szavak, hogy kifejezhessem mennyire hálás vagyok a donoromnak. Ha lenne rá lehetőség, szívesen találkoznék a családjával, hogy személyesen köszönjem meg nekik az életemet.”

 

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik