Emily Reay tizenhét éves, Anglia északi részén Carlisle városában él. A haja természetes vörös (bár az árnyalatra kicsit rásegít), emiatt nem látogathatja gimnáziuma, a Trinity School óráit. Az igazgatója ugyanis közölte vele, ne teheti be a lábát az iskolába, amíg visszafogottabbá nem teszi a hajszínét. A lány a döntés után teljesen kétségbe esett, hiszen az elmúlt három évben mindig ilyen volt a haja, mikor azonban a húsvéti szünet után visszatért az iskolába, tanárai azzal fogadták, hogy úgy döntöttek, nem megfelelő – írja a Daily Mail.
kép: Facebook
„Először nagyon dühös voltam, aztán sírtam. Eddig soha senkinek nem volt baja a hajszínemmel.” Emily egyébként tehetséges énekes, és a haja a védjegye. „Mindenki csak úgy ismer, hogy a kis vörös énekes. Ha barnára kellene festenem a hajamat, ezt elveszíteném.”
Mikor a szülők bementek, hogy beszéljenek Emily tanáraival, azt az információt kapták, hogy a lánynak legkésőbb jövő hétfőig be kell barnulni, vagy legalább egy visszafogottabb árnyalatot kell választania, különben nem látogathatja az iskola óráit.
„Felajánlottam, hogy összefogom vagy sapkát húzok, de mindkét esetben nem volt a válasz” – panaszkodik Emily, szülei pedig támogatják a döntését, hogy nem vált hajszínt.
„A helyzet iróniája” – magyarázza Emily édesanyja – „az, hogy ő játssza Scaramouche-t az iskolai We Will Rock You darabban, ami pont arról szól, hogy a társadalom hogy nyomja el az emberek kreativitását. Az iskolai szabályzat világosan megtiltja a nem természetes hajszínek használatát – mint a kék meg a zöld. De ki mondja, hogy a vörös nem természetes?”
Emily azt is elmondta, hogy most tudta meg, hajszíne már a tanév kezdete óta terítéken volt. „És a legjobb az, hogy még élénkebb volt a színe a bálon, ahol megnyertem a legjobb frizura díját” – meséli.
kép: Facebook
Mrs. Reay hozzátette, hogy Emilynek már nagyon régen ilyen a haja. „Mintha a viktoriánus időkben élnénk, de a tanulás persze nagyon fontos.” Emily eldöntötte, hogy semmilyen fontos órát nem hagy ki, és hogy feltűzött hajjal jár majd iskolába, remélve, hogy nem mondanak semmit.
Mr. Winter, az iskola igazgatóhelyettese máshogy látja a dolgot: „ A Trinity School felsős hallgatói szerepminták a kisebbek számára, ezért is tartjuk fontosnak, hogy igen magas elvárásoknak feleljenek meg. Minden tanulónkat tájékoztatunk arról az év elején, hogy mi elfogadható és mi nem az. A szülők nagy többsége egyébként nagyon örül a magas színvonalnak, amit képviselünk.”
