2014-ben bolhapiacon – egész pontosan a Ferenciek tere környéki Bolhapalotában – mászkálni nem csak azért fantasztikus élmény, mert a tárgyak mai szemmel nagyon viccesek, hanem azért is, mert a retrofaktoron túl minden teljesen jól használható, akár eredeti, akár új funkciójában. Ezért aztán az összeguberált cuccok ajándéknak sem utolsók – mit nem utolsók, egyenesen zseniálisak. A bolhapiacról mindenkit meg tudunk lepni valami olyasmivel, amire egész biztosan nem számít, plusz egy csomó használati tárgyat találunk, ami egyszerűen jól jön. Minek vennek hajszárítót nyolcezerért, amikor vehet NDK-sat ezernyolcért, vagy igazi fém kisautót, vicckönyvet, bögrét, lakatot – azokból az időkből, amikor még tudtak hajszárítót, kisautót, bögrét, lakatot gyártani, vicckönyvet írni, nem ezek a szétesős izék mentek, mint most, amikbe a nagytőke direkt beleprogramozta, hogy menjen tönkre egy év után.
A kislánynak Barbie vagy ilyen baromságok helyett tökéletes lesz a csillogó Rubik-kocka, a zsebrádiótoka legmenőbb mobiltartó, MP3-lejátszó is minek, amikor jobbnál jobb rádiók közül választhatunk, a széljobbos nagybácsit gyurcsányos dobozkával akaszthatjuk ki, ha valami nem okés a fűtéssel, ezerért vihetjük a Predom hősugárzót és még a legfantáziátlanabb ajándékot (szappan, tusfürdő) is megúszhatjuk elegánsan, ha a drogériákban kapható béna csomagok helyett kék-vörös Caola pipereszappant veszünk négyszázért. Megnéztük, nem úgy tűnt, mintha bármi baj lenne vele. A lapostévé helyett jó lesz a diavetítő, a porcelán biszbaszoknak hála pedig berendezkedhetünk a nagypolgári életre, vagyis ahogy a szocializmus alatt azt képzelték. Fentebb a galéria, kattintsák végig, matekozzanak, ígérjük, egy húszasból megvan az egész nagycsalád!
