Akkor, amikor a védőoltások ma már nem kizárólag járványok, de adott esetben egyes rákfajták (lsd. méhnyakrák) ellen is védik az emberiséget, kétségtelenül korszakhatárhoz ért az egészségügy. De sajnos nem csak az…
Ezzel egy időben ugyanis új szakaszába lépett a védőoltás ellenes harc is, aminek képviselői már nem csak baráti körökben és az iskolákban terjesztik nézeteiket, de az interneten is: nyíltan oltásellenes „szakemberek”, kiragadott félmondatok, városi legendák, félelmek és tévhitek mögé bújva.
„Felesleges, hatástalan, veszélyes…?”
Az érvek, melyekkel az évről évre, világszerte erősödő oltásellenes mozgalom támadja a véltőoltásokat, meglehetősen sokfélék. A Heti Válasz eheti, „Vigyázat, átverés!” című cikkéből kiderül, a legtöbben azért mondanak, vagy mondanának nemet a kötelező oltásokra, mert feleslegesnek tartják őket. Úgy gondolják, eltűnt betegségek ellen felesleges oltatni.
Ennél is többen vannak azonban azok, akik hatástalannak gondolják a készítményeket, mert úgy vélik, a ragályos betegségek elsősorban olyan országokban pusztítanak, ahol rosszak a higiénés körülmények. És mindemellett ijesztően sokan hisznek az összeesküvés-elméletekben is. Szerintük a védőoltások csak és kizárólag a Föld teljes lakosságának kiirtását és/vagy a nagy gyógyszergyártók meggazdagodását szolgálják.
Az igazság ezzel szemben az…
Ahogy arra a már említett Heti Válasz-cikk szerzője is rámutat, az oltásszkeptikusok érvei meglehetősen gyenge lábakon állnak. Kezdve például a legnépszerűbb ellenérvvel, miszerint eltűnt betegségek ellen felesleges oltatni. Hogy rájöjjünk, ez mennyire nem igaz, elég, ha csak körbenézünk Európában.
Míg az elmúlt évben Magyarországon – ahol a kötelező oltásoknak hála az átoltottság 98%-os – mindössze egy kanyarós eset volt, Nyugat-Európában tízezerszámra betegít meg embereket. Sőt Németországban és Hollandiában halálos áldozatot is követelt a vírus, aminek egyik rettegett szövődménye az agyvelőgyulladás.
Egy másik, meglehetősen elterjedt tévhit az oltásokat különféle krónikus betegségekkel összekapcsolni. Kulcsár Andrea, a fővárosi Szent László Kórház oltási tanácsadója a Heti Válasznak elárulta, a praxisa során előfordult, hogy a szülők a védőoltás után jelentkező betegségeket az oltás okának tekintették. A szakember szerint azonban a pusztán időbeli egybeesés nem jelent ok-okozati kapcsolatot például a gyermek cukorbetegsége és az oltás között.
„Okostojás” szülők, harcos „biomamik”
Magyarországnak eddig szerencséje volt: oltásszkeptikusok, a természetes védelem fontosságát hirdető biomamik, és mindentudó, “okostojás” típusú szülők ide-oda, hála az 1876-ban felállt védőoltási rendszernek, az átoltottság olyan magas, hogy járványgócok egyelőre még nem alakultak ki. Ám a Heti Válasz cikkéből kiderült, a befolyásos amerikai külpolitikai kutatóintézet, a Council on Foreign Relations szerint az oltáskritikus csoportosulások miatt Európa mára a járványos betegségek egyik fő helyszínévé vált.
A szervezet, amely 2008 óta követi nyomon a vakcinával megelőzhető járványok híreit, eredményeiről az év elején egy interaktív térképet is készített.
A térképből kiderül, hogy megelőzhető betegségek többségében még mindig a gazdaságilag fejletlen országokban fordulnak elő. Nyugat-Afrikában gyakoriak a kolera- és kanyarójárványok, Zimbabwéban pedig csak tavaly háromezer tífuszos megbetegedést regisztráltak. A kanyaró a második leggyakoribb: Indiában, Pakisztánban és Indonéziában is tömegeket betegít meg.
Ám ami ennél is döbbenetesebb: sok kanyarós, mumpszos és szamárköhögéses esetet regisztráltak azokban a fejlett országokban, ahol könnyen hozzáférhető lenne a védőoltás. Az Egyesült Államokban például több ezren betegedtek meg szamárköhögés miatt. Egy olyan kórokozótól, ami egyébként már majdnem teljesen eltűnt a Föld színéről.
