Agyunk folyamatosan becsap minket, mindezt leginkább csak azért, hogy megkönnyítse életünket. Ugyanakkor ezt nagyon jó ki lehet használni arra, hogy jól kidolgozott illúziókkal átvágják az embereket, akik általában hajlamosak feltétel nélkül hinni a szemüknek. Amivel persze nincs is semmi gond, ha ártatlan szórakoztatásról van szó. Mint most.
A Ponzo-illúzió
Ez a három autó egyértelműen nem ugyanakkora, ugye? A legtávolabbi jól láthatóan jóval nagyobb, min előtte lévő társai, nem igaz?
Nos, nem igaz. Az autók ugyanis tökéletesen egyforma méretűek. Tegyen csak nyugodtan egy vonalzót melléjük és kénytelen lesz elfogadni, hogy az agya becsapta. Ez egy nagyon hatásos példája a perspektíván alapuló Ponzo-illúziónak. A legszebb az egészben, hogy hiába tudjuk, hogy az autók ugyanakkorák, ez nem szünteti meg az illuziót: továbbra is úgy tűnik, mintha a távol lévő autó nagyobb lenne.
A „pisai ferdébb torony”
Egy újabb perspektíván alapuló illúzió, amelyet 2007-ben készítettek a kanadai McGill egyetem munkatársai az „Év Illúziója Versenyre”, amit meg is nyertek vele. A képen látható tornyok közül a jobboldali egyértelműen jobban meg van dőlve – pedig a két kép teljesen egyforma. Agyunk azonban a két képet egynek érzékeli, és mivel tudja, hogy két párhuzamosan álló toronynak látszólag közelítenie kellene egymáshoz, kijavítja érzékelésünket. A legérdekesebb ebben az illúzióban, hogy agyunk a két képet egynek érzékeli, és az illúzió ezért működik.
A sakktábla árnyék
Az „A” betűvel jelzett négyzet a „sakktáblán” bármilyen hihetetlennek is tűnik, de pontosan ugyanolyan színű, mint a „B” betűvel jelezett négyzet.
Az illúziót az MIT vizuális tudománnyal foglalkozó professzora, Edward H. Adelson készítette 1995-ben. Az illúzió az árnyékhatásnak köszönhetően működik. Íme, a magyarázat:
Az egyszerre mindkét irányba forgó balerina
Ön szerint merre forog a középen látható táncos? A válasz az, hogy mindkét irányba. Nem hiszi? Akkor nézzen egyszer a baloldalon, majd után a jobboldalon látható táncosokra, és figyelje a változást.
Mozgó állóképek
Végül egy igazán szem- és fejfájdítóvá válható illuzió. Az alábbi kép a kiotói Ritsumeiken egyetem pszichológia professzora, a japán Kitaoka Akijosi munkája, akinek az optikai és vizuális illúziók a szakterülete, és a mozgás illúzióját keltő állóképeivel vált ismertté. (Képeit ezen az oldalon nézhetnek meg, de óvatosan kattintsanak, mert az arra érzékenyek könnyen rosszul lehetnek és akár epilepsziás rohamot is kaphatnak.)
Az alábbi képen valójában semmi sem mozog – csak az agyunk érzékeli úgy, mintha.
Ezek után jelentse ki bátran bárki, hogy “hiszem, ha látom”.
