A kísértetek, az űrlények, az angyalok, és az ördögök, vagy a vámpírok jelenleg nagyjából ugyanabba a kategóriába tartoznak: a létezésüket semmi sem bizonyítja, de azért vannak, akik hisznek bennük. Egyesek állítják, hogy rendszeresen elrabolják az idegenek, mások, hogy a két szemükkel látták a jetit, és vannak olyanok is, akiknek az élete teljesen megváltozott, mert kísértetekkel találkoztak. Sőt, szeretkeztek velük.
A This Morning című, angol reggeli showban Natasha Blasick a következőket mondta: „Éreztem, hogy valaki megérint, és hogy akaratom ellenére lenyom. Éreztem a test súlyát magamon. Nem láttam senkit, de éreztem a nyomást, az energiát, a melegséget.” Míg ez sokak számára ijesztő élmény lenne, Blasick szerint „igen kellemes” volt, és kifejezetten örült, amikor a láthatatlan vendég egy hónap múlva visszatért.
A természetfeletti szex története
Az ehhez hasonló esetek ritkák, de nem példa nélküliek. David J. Hufford néprajzkutató úgy becsüli, hogy az emberek mintegy 15%-ának van az élete során valamikor olyan élménye, amelynek során egy ismeretlen entitás környékezi meg alvás közben, nem ritkán szexuális célzattal – írja a Discovery magazin. Az énekesnő KeSha 2012-ben egy rádiós műsorban beszélt például arról, hogy mi ihlette Supernatural című dalát: elmondása szerint „elütöttek egy pár pajkos percet egy szellemmel”.
A természetfeletti szeretőkről szóló beszámolók több ezer éve megtalálhatók a folklórban. James R. Lewis, a vallástudomány professzora Sátánizmus ma című könyvében ezt írja: Aquinói Szent Tamás szerint a démonok az ítélet napjáig incubusok (hím démon) és succubusok (nőstény démon) formájában a levegőben lebegnek. Aquinói úgy hitte, hogy ezek a démonok képesek arra, hogy embereket csábítsanak el, főleg, ha azok alszanak. Mindezt továbbgondolva arra jutott, hogy ha egy succubus egy hasonló akció során teherbe esne, egy olyan óriásnak adhatna életet, mint amilyet a Teremtés könyve (6:4) említ: „Az óriások valának a földön abban az időben, sőt még azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szűlének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak.”
Mások úgy gondolják, hogy a succubusok nem szellemek, sem pedig démonok, hanem tündérek. Carole Silver néprajzkutató beszámol egy különösen gonosz tündérfajtáról, a Lhiannon-shee-ről, amely Írországban és a Man-szigeten őshonos, s amely William Butler Yeats költőt is lenyűgözte. Ez az alak egyszerre testesíti meg a férfiak női dominanciától való félelmét, illetve azt az akkortájt elterjedt nézetet, mely szerint a nők élősködők.
Sokak számára mindez nem csupán legenda, hanem egy nagyon is valóságos élmény. Silver például leír egy beszámolót egy szemtelen Lhiannon-shee-ről, 1989-ben, aki egy farmert követett a házába. A gazdálkodó először azt hitte, hogy a felesége az, de mikor a nő nem válaszolt a kérdéseire, megkérdezte a valódi feleségét, hogy látja-e a tündérasszonyt. Erre a jelenés egy gonosz vigyor kíséretében keresztülsétált az ajtón és eltűnt.
Bár sosem lehetünk egészen bizonyosak abban, hogy pontosan mit is tapasztalt KeSha, Blasicks és a többiek, egy bizonyos pszichológiai jelenség könnyen keltheti a szellemszerető képzetét. Könnyen lehet, hogy ezek a néha ijesztő, néha izgató, de kivétel nélkül nagyon valóságos élmények teljesen normális agyi észlelési zavarok és illúziók eredményei.
A pszichológusok szerint gyakran támadnak szexuális érzéseink és késztetéseink az éjszaka folyamán (ami még mindig jobb, mintha ugyanez buszozás, vagy gereblyézés közben törne ránk). Sokak esetében ez arra az időintervallumra esik, mikor éppen alszanak, vagy álomba szenderülnek, esetleg közvetlenül ébredés előtt. A pszichológusok jól tudják, hogy ilyenkor az emberek sokkal nyitottabbak az (egyébként teljesen ártalmatlan) hallucinációkra – köztük a szexuális töltetűekre is. Jó hír továbbá, hogy azok, akik hasonló tapasztalatokat éltek át, ritkán panaszkodnak, sőt. Félni tehát nem nagyon van mitől. Az, hogy miként lehetne az érzést mesterségesen is előidézni, egy másik kérdés.
