Élet-Stílus

Kiderült, miért ölt meg 50 millió embert a spanyolnátha

Sári Veronika
Sári Veronika

újságíró. 2014. 04. 30. 11:49

Amerikai kutatók találták meg azt az okot, ami döntő szerepet játszhatott a pusztító járvány kialakulásában.

A Tucson városában lévő Arizonai Egyetem kutatója, Michael Worobey professzor megtalálta a legfontosabb okot, amely az 1918-as tömegesen pusztító járvány kialakulásában szerepet játszhatott.

Eddig ez volt a XX. századi orvostudomány számára az egyik legnagyobb rejtély. A spanyolnáthát okozó vírus keletkezése és szokatlanul súlyos következményei mind a mai napig foglalkoztatják a kutatókat. Az akkori pandémiának 50 millió ember esett áldozatul – írja a Medical Xpress.

Worobey tanulmánya a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című szaklap április 28-ai számában jelent meg. A kutatás rendkívüli jelentőségű lehet a jövőbeni influenza-vírusok és az általuk kiváltott járványok szempontjából. A professzor arra jött ugyanis rá: sokat számít, hogy valaki gyerekkorában milyen fertőzéseken esett át.

A gyerekkori influenza-vírusok típusa alapján megjósolható, hogy milyen járványokra lesz fogékony később valaki. Ennek nagy jelentősége lehet a jövőbeni oltási stratégiák kialakításakor, illetve a pandémia megelőzésekor, továbbá a járványokra való felkészüléskor.

vírus (vírus, )
Kép forrása: Thinkstock

Worobey arra figyelt fel, hogy főleg fiatal felnőtteket gyilkolt az 1918-as vírus, akik amúgy erejük teljében voltak. Arra is rájött, hogy éppen ezért valami különleges életkori, illetve életkorral összefüggő tényezőnek kellett lennie a háttérben. A spanyolnátha ugyanis bizonyos korosztályokban sokkal pusztítóbb volt, mint másokban.

Kollégáival együtt tehát az arizonai professzor egy “molekuláris óravisszaállítást” csinált, azaz megpróbálta rekonstruálni, milyen is lehetett az 1918-as H1N1 influenza A vírus (IAV). Szintén rekonstruálták a sertés H1N1 influenza vírust és az 1918-57 között felbukkanó, “posztpandémiás”, azaz a járvány utáni szezonális H1N1-vírusvonalat.

Meglepő módon Worobeyék nem tudták igazolni az eddig feltételezett okokat, vagyis nem közvetlenül madárról ment át emberre a spanyolnátha. De nem is génkicserélődés történt a meglévő emberi és sertés-influenzavírusok között. Ehelyett a kutatók úgy találták, hogy a pandémiás vírus röviddel 1918 előtt alakult ki, méghozzá úgy, hogy egy madárinfluenzából származó genetikai anyag bekerült egy az emberek között már korábban cirkuláló emberi H1 vírusba. Ez utóbbi alighanem már 10-15 évvel korábban érintette az emberi népességet.

Szeretné tudni, miért volt ez a felfedezés igazi áttörés? Olvassa el a folytatást a Házipatika oldalán!

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.