A két hím kölyök kilencven nap vemhesség után jött világra. Nem sokkal születésük után már tudtak mászni, szemük azonban csak tíz nap múlva nyílt ki – közölte Révészné Petró Zsuzsa állatparki szóvivő az MTI-vel.
Az első orvosi vizsgálat alkalmával megmérték súlyukat és felmérték általános állapotukat. A két hathetes utód 1,5 és 1,8 kilogramm, a kifejlett példányok azonban a 15 kilogrammot is elérhetik – ismertette a szóvivő.
A korábban a párizsi állatkertben lakó binturong vemhesen érkezett tavaly decemberben a sóstógyógyfürdői állatparkba. A binturong egyébként egyike annak a mintegy száz emlősfajnak, amelyre az embrionális diapauza jellemző (az embrió fejlődése egy időre megáll az anyaméhben). A nyíregyházi szakemberek mellett a párizsi gondozók is meglepődtek a váratlan szaporulaton, de büszkén elvállalták a keresztszülőséget – tette hozzá a szóvivő.
Fotó: Nyíregyházi Állatpark
A binturong Délkelet-Ázsia és a hozzá tartozó szigetek egy részének sűrű trópusi és szubtrópusi erdeiben honos éjszakai életmódú cibetmacskaféle. Külleme és teli talpas mackós járása miatt régebben nyestmedvének, medvenyestnek és medvemacskának is hívták.
Az egyetlen olyan óvilági emlős, amelynek teljesen fejlett fogó farka van, ezt a testrészét a kitűnő mászó tudománnyal rendelkező állat ötödik “kézként” használja. Bár a ragadozók rendjébe tartozik, étrendje elsősorban levelekből, hajtásokból, gyümölcsökből és bogyókból áll, de kisebb madarakat, emlősöket egyaránt zsákmányol.
Az egymás közötti kommunikációban nagyon fontos szerepe van az illatanyagoknak: mirigyváladékával és vizeletével jelzéseket nagy, de óriási hangrepertoárja is, sziszeg, morog és röffent.
A binturongnak természetes ellensége jóformán nincs. Élőhelyeinek egy részén csak életterének beszűkülése fenyegeti, máshol viszont ínyencfalatnak számít, és a népi gyógyászat is igényt tart egyes részeire. A faj rendkívül fontos ökológiai szempontból, hiszen ürüléke – melyben az elfogyasztott gyümölcsök magvai találhatóak – segít újraültetni az esőerdőket.
