Abban már most, így látatlanban is megegyezhetünk, hogy az egész világon csak nagyon kevés olyan szerencsés pár van, mint Bert és Mary Barnsley, akik jóformán az egész életüket együtt tölthették. A 93 éves pár tagjai ugyanis mindössze két nap különbséggel születtek, az egész gyerekkorukat ugyanabban az utcában töltötték, és szüleik révén már a legelső pillanattól ismerték is egymást. Nem csoda, hogy kamaszként hamar egymásba szerettek, hogy aztán 1943. karácsonyán, 23 éves összekössék az életüket.
Képek forrása: The Daily Mail
Noha gyermekük végül nem született, az egész város nagyon szerette őket. Otthonuk mindig nyitva állt, és mindig mindenkihez volt egy jó szavuk. „Imádták egymást, minden percüket együtt töltötték. Ha éppen valami miatt néhány napot kénytelenek voltak egymástól távol eltölteni, ha újra találkoztak szenvedélyesen ölelték és csókolták egymást. Egy percig se foglalkoztak azzal, ki látja őket” – emlékezett vissza egy szomszédjuk a pár temetésén.
Bert és Mary a közelmúltban halt meg. Mindkettőjüket váratlan szívroham vitte el végül, amit sorsszerűen egymástól alig harminc perc különbséggel kaptak. Bert a rá következő napon ment el végleg, március 18-án, reggel kilenc órakor. Szerető felesége, Mary, noha ő maga is kórházba került, nem foglalkozott betegségével, csak az foglalkoztatta, hogy megszervezze szerelme búcsúztatóját. Az utolsó percig szervezett, végül percre pontosan egy héttel Bert halála után, március 25-én reggel kilenckor ő is meghalt.
Rokonaik és barátaik kérésére, a párt egy közös temetés keretében helyezték örök nyugalomra. Mikor a koporsóik megérkeztek a temetőben, tiszteletükre esküvői harangok szóltak. Azért éppen esküvői harangok, mert anno, az esküvőjükön a pap megtiltotta a harangozást, mondván csak akkor harangozhatnak, ha náci bombázókra szeretnék felhívni a lakosság figyelmét. A rokonok úgy gondolták, ezzel a kis gesztussal tisztelegnek elhunyt szeretteik előtt.
