Biztos önök is jól ismerik a mondást, hogy a saját gyerekét minden szülő szépnek látja. Igen, még akkor is, ha az a gyerek bizony kicsit csúcsfejű, nagy szemű, egyszóval csúnya. Nincs ezzel semmi baj, a szülők nagy része már csak ilyen elfogult, még akkor is, ha legbelül nem így gondolja. Ahogy azzal sincs, hogy a szülők másik része az első perctől kezdve objektív, és olyannak látja gyermekét, amilyen.
A Divány Poronty rovatában néhány napja egy olyan édesanya számolt be tapasztalatairól, aki második gyermekét kifejezetten csúnyának találta, és ennek már a szülőszobában hangot adott.
„Amikor a szülésznő a hasamra fektette és futólag szemügyre vehettem, komolyan reménykedtem abban, hogy itt csak valami tévedés történt, és a mellettem szülő asszony csecsemőjét adták oda” – kezdi a szerző, majd hozzáteszi, hogy amikor meglátta a nagy, kerek fejű elálló fülű babát, még az is kicsúszott a száján:„Úristen, de csúnya!”
Kép forrása: Thinkstock
Az őszinte reakcióját meghallották a körülötte sürgők-forgók, és jól le is teremtették. Az édesanya ezután elküldte a gyereket fürdetésre, „hátha utána szebb lesz”. Csakhogy a baba az első kiadós alvás után, szép ruhában, sőt még otthon sem lett igazán szép. „Ráadásul bárkivel megosztottam a gondolatomat, hogy aranyos ez a csepp, de hát nem egy szépség, csak a szemrehányó arckifejezéseket kaptam, hogy hogyan beszélhetek így a saját gyerekemről” – írja az édesanya, akinek sokáig komoly lelkifurdalást okozott, hogy nem tudja szépnek látni gyermekét.
Miután gyors felmérést végzett az ismerősök körében és az interneten, kiderült, nincs egyedül, mert meglepően sok szülő toporog hasonló cipőben, így végül erre a következtetésre jutott: „Szóval nem, egyáltalán nem tartom magam szaranyának, mert teljes elfogulatlansággal tudtam/tudok tekinteni a gyerekre, és mások alá sem teszem a lovat: csak akkor mondom, hogy egy kiskölyök szép, ha tényleg az, egyébként simán csak gratulálok.”
A teljes írást ide kattintva olvashatja el!
Önöknek mi a véleménye? Írják meg nekünk kommentben!
