Megszokott, hogy az embert érő külső környezeti hatásokat a levegőből, vízből, talajból vett minták alapján értékelik. A különböző káros anyagok a szervezetben is felhalmozódhatnak, de ezek kutatására korábban kevesebb figyelmet fordítottak. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) ezért kapcsolódott be az EU úgynevezett humán biomonitoring (HBM) programjába.
A HBM vizsgálatok során a vérből, vizeletből, nyálból vagy akár a hajból vesznek mintákat, és meghatározzák a szervezetbe jutott kémiai anyagok, illetve lebomlási termékeik mennyiségét. Az eredmények alapján elemzik, hogy a kémiai hatások milyen kockázatot jelenthetnek az egészségre. A folyamat segíthet eldönteni, hogy az emberi szervezetet érő környezeti hatások szintje még elfogadható-e vagy beavatkozásra van szükség.
Négyezer embert vizsgáltak
A most lezárult kutatásban 17 európai országban végeztek összehangolt vizsgálatot azonos módszerekkel és azonos forgatókönyv alapján. Ez biztosította, hogy az eredmények összehasonlíthatóak legyenek. A vizsgálatsorozat eredményét a közelmúltban tették közzé.
Közel kétezer 6-11 éves korú gyermektől és édesanyjuktól vettek haj- és vizeletmintát, vagyis összesen négyezer főtől. A levegőből, a vízből, az élelmiszerekből és a fogyasztási cikkekből, illetve az életmódból származó veszélyes kémiai anyagok szintje nagy különbséget mutatott attól függően, hogy a vizsgált emberek hol élnek Európában.
Jó magyar eredmények
Hazánkban összesen 120 gyermek és édesanya mintáját elemezték. A kutatásban részt vevő 17 európai ország közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a haj higanytartalma. A kadmiumról már árnyaltabb képet kaptak: az édesanyák vizeletmintájában alacsonyabb, a gyermekekében azonban az átlagnál magasabb, de a nemzetközi irányértékeknél lényegesen alacsonyabb értékeket mértek.
Ha szeretné tudni, mi az, ami a leginkább mérgez minket, kattintson ide.
Forrás:
Kevesebb méreg van a magyarokban (Házipatika)
