Valahogy úgy vagyok a leszokás dologgal, ahogy azt a Hemingway-idézet mondja: „A cigarettáról leszokni a világ legkönnyebb dolga, nekem már vagy ezerszer sikerült.” Nos, ha ezerszer nem is, de az elmúlt 10 évből egy sem telt el úgy, hogy ne próbáltam volna meg, vagy ne gondoltam volna – legalább egy napig – arra, de jó volna megszabadulni tőle.
Minden egyes alkalommal sorra veszem az észérveket is, amik egyébként a füstölés ellen szólnak. Tegnap is, amikor a „Ne gyújts rá”-nap alkalmából az újabb nekifutásra készültem.
1. érv: a számok
Míg a világon 1,3 milliárd ember dohányzik rendszeresen, Magyarországon a legfrissebb statisztikák szerint legalább 3,5 millióan, ami azt jelenti, hogy már majdnem minden harmadik felnőtt. Ezzel a szomorú adattal szomorú dicsőséget szereztünk: az ország ugyanis benne van a világranglista élmezőnyében, már ami a dohányzást illeti.
És, ami még ennél is tragikusabb: folyamatosan nő a fiatalkorú dohányosok száma. A 12-14 évesek többsége már próbálta, és már ebben a korosztályban is vannak olyanok, akik függőnek minősülnek. Pedig a szakemberek szerint nem csak leszokni nehéz a dohányzásról, hanem rászokni is. Csakhogy fiatalon – ahogy a legtöbben rászokunk –, amikor a cigizés „menő”, a társasági élet szerves része, nos, akkor valahogy könnyebb.
2. érv: szívroham, rák, agyvérzés
Megéri leszokni a dohányzás okozta betegségek elkerülése érdekében is. Több kutatás igazolja, hogy minél hamarabb hagyja abba valaki a füstölést, annál nagyobb az esélye annak, hogy hosszú, boldog életet éljen. Tudta például, hogy ha még 30 éves kora előtt a leszokás mellett dönt, 90%-kal csökkenti a tüdőrák, a szívroham és az agyvérzés esélyét?
Apropó tüdőrák. A betegség okozta halálozás 90-95%-át a dohányzás és annak melléktermékei, többek között a belélegzett kátrány, formaldehid, benzol, arzén és cián okozza. De a füst ugyanilyen „jót tesz” a többi ráknak is, 30-35%-kal növeli bármilyen rosszindulatú daganatos betegség valószínűségét, és a légúti gyulladásos betegségek esélyét is, 80-85%-kal.
3. érv: pénz
És, ha mindez nem lenne elég, akkor tegyük hozzá azt is, a cigaretta drága. Évente komplett kis vagyonokat füstölünk el, anélkül, hogy tudatában lennénk. Még egy átlagos cigarettamárka esetén is több százezer forintra jön ki ez az összeg. Ha szeretné tudni pontosan mennyit költ, ide kattintva Ön is megnézheti.
És amikor mindezt végigvettem, akkor általában rendre arra jutok, hogy kész hülye vagyok, hogy még mindig dohányzom. Egyrészt megöl, vagy ha azt nem, akkor rendesen megnyomorít, és mellette még meg is lop. És akkor menetrend szerint jön a „le akarok szokni” rész is.
Nem is olyan piszok nehéz?
Egy csomót hallani arról, hogy a leszokás elvonási tüneteket okoz. Kevésbé költőien idegességet, szorongást, elhízást, fejfájást és még vagy egy rakat dolgot, amitől már előre félek, félünk. Még azelőtt, hogy belevágtunk volna a leszokásba. Pedig nem kéne, legalábbis erre jöttem rá, amikor dr. Molnár Györggyel beszélgettem a leszokásról.
Többek között megtudom, hogy bár sokan – többek között én is – feszültségcsillapításra használják, a cigaretta csupán egyféle feszültséget csillapít: azt, amit a saját megvonása okoz. „Ne tessék ezen csodálkozni, a nikotin az egyik legerősebb idegméreg. Rosszabb, mint a heroin” – mondja az orvos.
Molnár doktor Magyarországon az alternatív leszokási módszer, a biorezonanciás módszer úttörője, a célja pedig az, hogy minél több embert megszabadítson öngyilkos szenvedélyétől, a leszokás mellékhatásai nélkül. Miközben elmondja, hogy a hagyományos leszoktató módszereknek – a tapasznak és a rágónak – is megvan a maga előnye, hiszen 20-30%-ban ezek is hatékonyak, hozzáteszi, hogy hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy ezeknek a szereknek is lehetnek mellékhatásai. Ellentétben a biorezonanciával, aminek nincs, ráadásul már egyszeri kezelés után is hatékony lehet, olyannyira, hogy az egykori függő gyakorlatilag elfelejti, hogy valaha köze volt a dohányzáshoz.
Hogy működik?
Már egyszeri kezelés hatására a szervezetben raktározott méreganyagok a véráramba kerülnek és folyamatosan ürülnek ki a veséken keresztül. Annak, aki részt vett a kezelésen, ezért kell utána egy hónapon keresztül meginnia fél óránként 2,5 deci vizet. Ezt leszámítva semmi nem emlékezteti a függőségére: nincsenek elvonási tünetek, ideges kézremegés, lobbanékonyság, fáradtság… Semmi.
A beszélgetésünk után, amit a doktor is azzal zárt, hogy lényegében mindegy, ki mivel szokik le, csak szokjon le, úgy döntöttem, ez lesz az a nap. Ha már úgyis “Ne gyújtson rá!”-nap volt.
