Élet-Stílus

Volt Balaton, nincs Balaton?

Kiapadt Balaton (balaton, vízpart)
Kiapadt Balaton (balaton, vízpart)

Miközben a szakemberek szerint a víz minősége kiváló, a fürdőzni vágyókat homokzátonyok és algás víz sokkolja.

Tény, hogy a Balatonról mostanában készült képek valóban sokkolóak: algás, hínáros víz és lépten-nyomon előkandikáló homokpadok jelzik, hogy valami nagyon nincs rendben. Katasztrofális látvány, nem csoda, hogy új erőre kaptak a tó kiszáradásáról szóló híresztelések. Pedig a szakemberek szerint a Balaton egyszerűen csak ilyen: sekélyes vizű tó, aminek az átlagos vízszintjét nagy mértékben – és olykor a mostanihoz hasonló extrém módon – befolyásolja az éghajlat változása, az éves csapadékmennyiség és a vízutánpótlás mennyisége is.

Tényleg kiszáradhat?

A Balatonnal foglalkozó tudósok már évek óta kongatják a vészharangot, legutóbb idén januárban foglalkoztak a témával komolyabban, a szokatlanul csapadékmentes 2011-es év miatt. Miközben a jóslással, ami a Balatonnak mindössze 15 évet jósol, kevesen értenek egyet, azt a többség egybehangzóan állítja, hogy a klímaváltozás, az egyre forróbb nyarak és a kevés csapadék miatt a tó veszélybe kerülhet. Valószínűleg ugyanígy gondolkodott az ENSZ is, amikor – egyetlen magyarként – felvette a tavat a klímaváltozás miatt leginkább veszélyeztetett területek listájára, a namíbiai Nemzeti Park, Turafu és a Déli-sarkvidék mellé.

Az biztos, hogy a hosszú, forró nyár, az aszály és a mostani sivatagi forróság sem könnyíti meg a tó helyzetét. Ahogy az sem, hogy már 1999 óta folyamatosan csökken az éves, így a nyári csapadék mennyisége is, ami pótolhatná a kánikulában elpárolgott vizet. A helyzet az utóbbi évtizedben 2000 és 2003 között volt a legrosszabb: ebben a három évben a Balaton vízmérlege negatívvá vált, ami azt jelenti, hogy több víz fogyott belőle, mint amennyi érkezett.

Bármilyen rossz most, jobb mint 10 éve

Dr. Somlyódi László, vízépítő mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vízi közmű és környezetmérnöki egyetemi tanszékének tanára egy korábbi interjújában elmondta, a Balaton alacsony vízszintje és a hektikus vízszintingadozása valóban gond, de drasztikus beavatkozást igénylő vészhelyzet egyelőre nincs.


A képre kattintva galéria nyílik!
Fotó: ORFK / H. Szabó Sándor

Ezt támasztja alá Kapócs Ferenc is, a Balatoni Hajózási Zrt. kereskedelmi és forgalmi igazgatója, aki a Hír24-nek elmondta, szó sincs arról, hogy a kritikusan alacsony vízszint miatt szünetelne a hajó- és kompforgalom a Balatonon. Hozzátette, a víz valóban kisebb, mint szokott lenni egy csapadékosabb évben, de ez nem okoz fennakadást a forgalomban: „a személyzetnek az alacsony vízben valamivel jobban kell figyelnie, de mivel tapasztalt, profi munkatársak dolgoznak a hajók fedélzetén, ezért ez nem jelent akadályt.”

A vízszint egyelőre a kisebb hajók közlekedését sem befolyásolja: a kisebb süllyedésű hajóknak a hajózási társaság folyamatos kotrással biztosítja a kevésbé mély szakaszok hajózhatóságát. Kapócs Ferenc emellett emlékeztetett, hogy az ominózus 2003-as évben, amikor a rekordalacsony vízszintet mérték a Balatonon, a tó átlagos vízszintje 23 centiméteres volt (ezt október 4-én mérték). Most ez az érték 50 centiméter felett van, vagyis pánikra szerinte semmi ok.

Úton a megváltás?

A „magyar tenger” és a fürdőzni vágyók egyelőre a hétvégére ígért lehűlésben bízhatnak: az előrejelzések szerint vasárnap hidegfront éri majd el Magyarország térségét, melynek hatására megélénkül a szél és többfelé várható eső és zápor is. Tudjon meg többet az időjárásról ide kattintva.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik