A globalizáció, a különböző környezetvédelmi mozgalmak, az ismeretterjesztő műsorok, az utazási lehetőségek bővülése és az állatkertek jóvoltából már mindenki ismeri a szurikátákat és azok mindent megvizsgáló természetét. A tudósok és filmes stábok már több évtizede kutatják és rögzítik eme hegyes orrú kis bohócok életmódját. Éppen ezért van olyan élőhelyük, ahol ezek a kis fürge állatok természetes kíváncsiságukat felhasználva lassanként legyőzték ösztönös félénkségüket és közel merészkedtek a kétlábúakhoz. Extrém esetekben az embereket már-már tereptárgyként kezelik: felhasználják őket például kilátópontként vagy épp árnyékolóként is.
Nem tudunk nem egyetérteni az operatőr álláspontjával, miszerint ő szerencsés ember. Nem csupán azért, mert a szupercuki szurikáta család kivételes közelségbe engedte magához. Hanem, mert pályafutása során filmezett már medvéket, gorillákat és elefántokat, de mindeddig egyik faj egyik példánya sem ücsörgött a feje búbján eközben. Ebből a szempontból is határozottan jól járt a mangusztákkal.
