Úgy tűnik, sokkal többet számít, mit hordozunk a génjeinkben, mint az, hogy milyen az életvitelünk. Ha arra pontosan nem is tudnak válaszolni a tudósok, hogy hány esztendőre számíthatunk, az viszont már a közeli jövő ígérete, hogy megmondják, van-e esélyünk a 100 évre.
A tudósok eddig 281 olyan genetikai markert azonosítottak be, amely kapcsolódik a hosszú élethez, miután megvizsgáltak 8000 nyugdíjast, akiknek az átlagéletkora 104 év volt (a legfiatalabb 91, a legidősebb 119 esztendős volt) – a kontrollcsoport tagjai valamennyi életkorcsoportból kerültek ki.
Meglepő módon a magas életkort megérők közül többen is egészségtelen életet éltek, amiből arra következtettek a bostoni egészségügyi iskola kutatói, hogy genetikájuk felülírta a nem megfelelő életmódot. Egyébként csupán a genetikai adatok figyelembevételével, 71%-os pontossággal meg tudták jósolni, kik élnek 102 évnél is többet, és 85%-os pontossággal, hogy kik jutnak túl a 105 esztendőn is.
A kutatók által megvizsgált gének nagy része Alzheimer-kórhoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, diabéteszhez és szabadgyök-károsodásokhoz kapcsolódott, ez utóbbi például fontos szerepet játszik az életkorral járó betegségek kialakulásában. „Ez nagyon érdekes, mert az általunk látott bizonyítékok azt mutatják, hogy ezek a szuperszázévesek egészen a kilencvenes éveikig nem válnak magatehetetlenné, és úgy tűnik, el tudják kerülni az öregedéssel járó betegségeket” – árulta el a kutatás vezetője, Thomas Perls professzor.
A kutatás során az is kiderült, hogy a magas életkor nem magyarázható egyetlen génnel, hanem annál sokkal összetettebb génegyüttesről van szó: ehhez 250 ezer genetikai variációt néztek át, mire leszűkítették a végső 281-re. A professzor szerint további kutatásokkal ki tudják deríteni, hogy egyes emberek hogyan tudják „megúszni” a betegségeket, abban is reménykednek, hogy új gyógyszereket, kezeléseket is ki tudnak fejleszteni az olyan kórokra, mint például az Alzheimer. Az igazi siker pedig az lesz, amikor egy olyan vértesztet tudnak tökéletesíteni, amelynek segítségével a jelenleginél pontosabban meg tudják ítélni a várható élettartamot.
Perls professzor az eredmények ellenére is mindenkinek azt javasolja erősen, hogy éljen egészséges életet, biztos, ami biztos.
