No igen, a parmezán aztán végképp nem tartozik a filléres alapanyagok közé. A magyarázat a következő: az étel lényegét tulajdonképpen a szikkadt, pirított zsemlebél adja. A valódi szegények ugyanis ezzel pótolták és pótolják jelenleg is a parmigianot, vagyis a parmezánt. Csakhogy ezt a fogást először én nem holmi falusi fogadóban, hanem a River Café-ban ettem, amely az egyik legkiválóbb, luxus kategóriás, londoni olasz étterem. Itt aztán nem garasoskodtak, „mindenből-a-legjobbat” alapon zsemlebelet ÉS parmezánt is használtak hozzá.
