Azusa Murakami Eating Implementje (az étkezés eszköze – szerk.) az evést, magát jeleníti meg: evőeszköz, amelyből a fogak, agyarak, tépő és szakító szerszámok meredeznek. Az alkotó úgy véli, az evolúciónak köszönhetően az állatoknak az étkezésüknek megfelelően alakult ki a fogazata.
Fotó: AzusaMurakami.com
A mindenevő ember viszont evőeszközöket használ inkább fogak helyett, amelyeknek legfeljebb az őrlés marad a dolga. Ez az eszköz viszont egy új típust jelenít meg azzal, hogy egy nyelv a lefetyeléshez, valamint különféle állati agyarak, „evőeszközök” jelennek meg rajta a különféle táplálékokhoz illően…
Kecskés Orsolya Ezüst villa, kanál című alkotásával pedig tovább vihetjük ezt a gondolatot: a gyors étkezési kultúra felé kacsint, amely időközben szinte a rágás maradék funkcióját is eltüntette, hiszen ezek az ételekhez szinte nem is kapunk, de nem is kell evőeszköz. Az állaguk olyan, hogy nem kell sem marcangolni, sem tépni őket – egyben lenyelhetők.
Fotó: Sterling galéria
A magunkkal hordozható színezüst evőeszközzel viszont bárhova varázsolhatunk eleganciát, de vajon visszakapjuk-e általa az evés eredeti funkcióját: enni, hogy élhessünk? Képesek vagyunk még élvezni az ízeket, az eltérő textúrákat, a fogak munkáját?
