A felelősségteljes ivással kapcsolatos kampányok közül azok, amelyeket az szeszipar szponzorál, gyakran „hatástalanok” és kontraproduktívak, azaz az eredeti szándékukkal épp ellentétes hatást váltanak ki – derült ki a walesi Glyndwr és Bangor egyetemek kutatói által különböző országokban folytatott vizsgálatai után. A jelentés szerint „bár ezek a kampányok lelepleznek jellegzetes nemkívánatos viselkedéseket mint például az ittas vezetés, közben arra szolgálnak, hogy normalizálják és népszerűsítsék úgy általában az ivást.” A kutatók úgy vélik, hogy az iparnál jelentkező „érdekek konfliktusa” miatt nem kellene szerepet vállalnia az alkoholfogyasztással kapcsolatos irányelvek kialakításában.
Magyarország „büszke lehet”: hiszen ami alkoholfogyasztási szokásainkat illeti, az élen járunk. A harmadik helyre kerültünk a ranglistán. A WHO 2008-as adatai alapján évente átlagosan 13,6 litert fogyasztunk, tiszta szeszre átszámítva. (A listát Luxemburg vezette, illetve még a csehek léptek elénk a dicsőségesnek nem nevezhető dobogón.) Ugyanakkor Magyarországon is megjelent a törekvés a figyelem felkeltésére, amit általában a jó hangulatú reklámok végén megjelenő apró betű testesít meg, illetve erre született a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács „Minőséget mértékkel” szlogenje.
Ugyanakkor a Sörgyártók Szövetségének önszabályozó reklámetikai kódexének hatásosságáról sokat elárul, ha például a 23. pontját idézzük: „A hirdetés nem mutathatja be a sört, mint szellemi, fizikai és szexuális teljesítőképességet, vonzalmat vagy népszerűséget növelő italt.” Majd visszaemlékezünk valamelyik nemrég látott sörreklámra is…
