Takács Péter pszihedelikus gitársoundja a Korai Öröm védjegyévé vált a 90-es években. Nemcsak gitározott: énekelt, trombitált és furulyázott is. Minden hangszeren sajátosan és újszerûen játszott. A játéka, a zenei ötletei döntõ hatással voltak a Korai Öröm stílus kialakulására és általában a 90-es évek magyar pszihedelikus zenéjére, amely külföldön is komoly visszhangot kapott.
1997-ben egy olyan betegség támadta meg, amely megnehezítette az élõ zenélést számára. 1999-ben Péter kiszállt a zenekarból. A 2011 októberében bekövetkezett haláláig súlyosabb és enyhébb idõszakok váltották egymást, de a betegség ellenére Péter soha nem hagyott fel a zenéléssel. Otthonában stúdiót épített, ahol Spacecafe néven elektronikus alapú zenéket készített.
Szerepelt az „Etchno” és „Romano Trip” válogatás albumokon, zenét készített a TÁP Színháznak és a „Nyócker” c. film számára, két hivatalos albumot jelenített meg, „We are already there” (2003) és „As we promissed” (2007). 2010-ben újra színpadra lépett a saját élõ projektjével a Sziget Cökxpón sátrában. Sajnos a folytatáshoz már nem volt ereje.