13 forinttal emelkedik a dízelüzemanyag jövedéki adója, ami az áfás árban már 16,25 forintos növekményt jelent literenként. Ezzel pedig, a jelenlegi átlagárak tükrében drágább lesz a dízel a kutakon, mint a benzin.
A dízelüzemanyagnál lévõ jövedéki adóemeléssel a kormány lényegében elõrehozott egy hamarosan életbe lépõ uniós direktívát, amely a tényleges fûtõérték után határozza meg a jövedéki adó mértékét. Ez a dízel esetében mindenképp adóemelést jelentett volna – mondja Knezsik István az Autós Nagykoalíció elnöke.
A javaslat szerint az EU-ban használt üzemanyagokra a jövõben nem a mennyiség, hanem az energiatartalom alapján kell majd kivetni az adót. Mivel azonos mennyiségre vetítve a dízel magasabb energiatartalommal rendelkezik, mint a benzin, a dízel adója magasabb lesz a benzinénél. Az EU-Bizottság számítása – és a direktíva elvileg 2013-tól életbe lépne – a dízelüzemanyag árának adótartalma legkevesebb 17 százalékkal lesz majd nagyobb, mint a benziné.
Knezsik István a fentiek mellett egyébként egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy a kormány majd megállapodik valamilyen módon a fuvarozókkal, ahogyan az már történt korábban is, hogy legalább részlegesen csökkentse veszteségeiket.
A benzinesek már letették
A benzinfogyasztás az idei év elsõ felében 6,1 százalékkal csökkent, míg
a gázolajé összességében 1,4 százalékkal nõtt. A töltõállomásokon az
elsõ hat hónapban 615 millió liter benzint és majdnem 756 millió liter
gázolajat vásároltunk – a Magyar Ásványolaj Szövetség adatai alapján.
“Milyen a jó autó? A céges.”
A drágább dízelnek hosszú távon lehet olyan hatása is, hogy a jellemzõen félmillióval drágább, de kisebb fogyasztású és olcsóbb üzemanyagot igénylõ kocsik iránti kereslet csökken. Hegedûs Péter az Arval flottakezeléssel, autólízinggel foglalkozó cég operatív igazgatója szerint, bár nagyon nehéz még jósolni is, elindulhat a folyamat – a magánvásárlóknál gyorsabban – a dízeles flották visszaszorulására. Mint mondja ennek viszont nem csak a dízel ára az oka.
Jelenleg is létezik az úgynevezett downsizing, amely a kisméretû benzines motorok elõretörését jelenti. (Ennek oka szintén az EU, amely elõírja, hogy a jövõben maximum 130 g/km CO2 kibocsátású lehet egy motor.) Ugyanakkor a számtalan más paraméter (szervizköltség, maradványérték, üzemanyag-elszámolás) miatt kijelenteni, hogy egy cég a dízel drágább volta miatt átáll a benzines flottára, még korai volna.
