Réthelyi Miklós csütörtökön három órára rendelte be a Nemzeti Színház igazgatóját az irodájába egy obszcénnek tartott megjegyzése miatt. A miniszter korábban azt mondta, nem a direktor által színre vitt Az ember tragédiája volt botrányos, hanem “orális szexes” beszéde.
“A múlt pénteki események nyomán írásban figyelmeztettem a vezérigazgatót, ezután hosszasan elbeszélgettünk a jövőbeni tervekről és a Nemzeti Színház szerepéről az ország kulturális és társadalmi életében. Ezzel az ügyet mindketten lezártnak tekintjük” – mondta Réthelyi Miklós a színház vezetőjével lezajlott találkozó után újságíróknak.
Az inkriminált eset
Tiszta lelkiismerettel
“Nincs mitől félnem, nem sértettem meg az újságíró emberi méltóságát, tiszta lelkiismerettel megyek a miniszterhez holnap. Nem voltam obszcén, az újságíró határozta meg a párbeszéd stílusát” – mondta Alföldi Róbert szerdai sajtótájékoztatóján.
A sajtóban megjelentek szerint a Nemzeti Színház évértékelő sajtótájékoztatóján az igazgató beszámolója után lehetőség volt kérdéseket is feltenni. Ekkor Sinkovits Szilvia, a Jobbik közeli Nemzeti 1 Televízió munkatársa Alföldi Róbertet arról kérdezte, hogy: azok után, hogy több művet provokatív és megosztó módon vitt színpadra, nem gondolja, hogy le kéne mondania? Alföldi erre röviden úgy válaszolt először, hogy nem.
A lapok beszámolója szerint az igazgató ezután visszakérdezett, hogy az újságíró melyik műre gondol, és melyik előadást látta egyáltalán, amelynek alapján ez a véleménye alakult ki. Erre az újságírónő bevallotta, hogy nem látta a darabot, viszont látta Madách Az ember tragédiájának római színében az orális jelenetet. Alföldi erre úgy reagált, hogy ajánlja olvassa el a római színt. Az újságírónő erre megkérdezte: “Ön ezt egy 12 évessel megnézetné?” “Meg bizony” – hangzott Alföldi válasza, majd hozzátette: “Önnek pedig kívánok ilyen orális szexet, innentől kezdve egész életében.”
Alföldi a Parlamentben
“A direktor botrányos szavai méltatlanok egy kiemelt nemzeti intézmény vezetőjéhez” – fogalmazott a Parlamentben hétfőn Pörzse Sándor kérdésére reagálva Réthelyi Miklós. A miniszter bejelentette, ha bebizonyosodik, hogy a sajtóban megjelent mondatokat tényleg az idézett módon mondta el az igazgató, akkor nem méltó a Nemzeti Színház vezetésére. Réthelyi kijelentette, hogy vizsgálatot indít, és – bár a dátumot eltévesztette a miniszter a beszédében – csütörtökre berendelte magához a direktort.
“A kormány tisztában van azzal, hogy több előadás próbára tette a Nemzeti Színház közönségének érzékenységét. A minisztérium ellenőrzi az összes intézményének a működését. Ha azt tapasztalom, hogy a Nemzeti Színházhoz méltatlan előadásokat láthat a közönség a Nemzetiben, akkor le fogom váltani Alföldi Róbertet” – nyilatkozta május 16-án – szintén Pörzse kérdésére – a Házban a miniszter. E mondatait is idézte a hétfői válaszában Réthelyi.
Akkor kitért arra is, hogy személyesen is megnézte az Ember tragédiája előadását, ami “nem volt botrányos. Érdekes, újszerű, de egyáltalán nem botrányos előadást láttam”. Hangsúlyozta, ha a színházhoz méltatlan előadásokat lát a közönség a Nemzetiben, akkor le fogja váltatni az igazgatót, de az még nem ok erre, hogy nem ért mindenben egyet Alföldi Róberttel.
Hillerrel kezdődött
A Nemzeti Színház vezetői tisztségére kiírt pályázat eredményét december 20-án jelentette be az akkori oktatási és kulturális miniszter. Hiller István a pályázatokat elbíráló bizottság javaslata alapján 2008. július 1-jével nevezet ki Alföldi Róbertet a színház új vezérigazgatójának. Az új igazgatót érő támadások sorozata már ekkor elkezdődött.
Valmont szerepében Alföldi Róbert, Heiner Müller: Kvartett című színművében. Fotó: Kollányi Péter / MTI
A pályázatra hat pályamunka érkezett, amelyek közül négy felelt meg a kiírás feltételeinek: Alföldi Róbert mellett Balikó Tamás, Hudi László rendező, az Alternatív Színházak Szövetségének elnöke és Imre Zoltán színháztörténész, dramaturg, valamint Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója pályázott a vezetői posztra. Két pályázó anyagából állítólag kimaradt néhány oldal, s ezért a kiegészítés után a testületet újra össze kellett hívni. Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója a Dunántúli Naplónak úgy nyilatkozott: véleménye szerint a pályázat eleve eldöntött volt, “csaltak”, új pályázatot kellett volna kiírni új bírálóbizottsággal. Balikó úgy fogalmazott, hogy “ötvenéves evangélikus, adófizető polgárként, háromdiplomás heteroszexuális színházigazgató férfiként pedig úgy ítélem meg, hogy a csalás az bűn”.
Kinevezésekor Alföldi azt mondta, hogy a Nemzeti Színházat “világmegváltó színházzá szeretné alakítani”. Hogy ez mit jelent, arról az FN.hu-nak itt mesél bővebben.
Botrányok között
Rendezéseit gyakran kísérték botrányok – leginkább a szélsőjobboldali körök bírálják rendre – “sajátos, profánnak és megbotránkoztatónak tartott rendezési stílusa” miatt. A Nyugalom című filmje egy jelenete miatt “megrontás” vádjával ügyészséghez is fordult egy szervezet a jobboldali és bulvárlapokban megjelent vádakra hivatkozva, amelyek szerint fajtalanságot, illetve vérfertőzésre utaló közösségellenes cselekményt mutat be a film. Az eljárást az ügyészség bűncselekmény hiányéban elutasította.
Ekkor kezdődött a “művészi szabadosság” csomagba bújtatott politikai lejárató hadjárat Alföldi ellen. Ennek hátterében többen homofób, antiszemita megnyilvánulásokat látnak, illetve az igazgató édesapjának MSZP-s kötődését. (Bár ez utóbbi kapcsán Alföldi többször is kijelentette, hogy nem tartják, soha nem is tartották a kapcsolatot édesapjával.)
A sokszor nemtelen támadások az igazgatói működése során felerősödtek, és a 2010-es választások után már mindennapossá váltak, főleg a Jobbik és a KDNP részéről.
2010 decemberében az ütötte ki a biztosítékot, amikor fény derült rá, hogy a december elsejei román nemzeti ünnep alkalmából, előzetes megállapodás alapján rendezvényt tartanának a Nemzeti Színházban. A bírálatok hatására Alföldi még aznap bejelentette: visszavonja a teátrum bérlésére vonatkozó szóbeli megállapodást a Budapesti Román Kulturális Intézettel, és elnézést kért azoktól, akiket esetleg megsértett.
Tüntetés, ellentüntetés
A Jobbik ennek ellenére tüntetést szervezett az épület elé, ahol mindössze ötvenen jelentek meg. Lenhardt Balázs jobbikos országgyűlési képviselő betegnek és perverznek nevezte a színigazgatót; véleménye szerint Alföldi “nyíltan propagálja a homoszexualitást, az aberrációt”. Elmondta, a Jobbik nem nyugszik, amíg a Nemzeti Színház épületének tetején nem árpádsávos zászló lobog. A Jobbik demonstrációjával közel egy időben többen a főigazgató melletti szimpátiatüntetést tartottak az épület másik oldalánál.
Részlet Az ember tragédiájából. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Három héttel később már a Závada Pál által írt Magyar Ünnep bemutatója miatt volt téma a parlamentben Alföldi. Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára fogalmazott úgy egy jobbikos kérdésre: „egyetértünk azzal, hogy sok jóérzésű magyar ember önérzetét és hazafiságát megbántották az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházban, és valóban sokszor méltatlannak érezhetik a Nemzeti Színházhoz az ott bemutatott darabokat. Kértem önöket ezért, hogy legyenek türelemmel és bízzanak bennünk, bízzanak abban, hogy a megfelelő időben hozzuk meg a megfelelő döntéseket”. Sokat elmond, hogy az államtitkár megjegyezte, az évadnak júniusban van vége és a kulcskérdés az lesz, ki készíti majd elő a következő évadot.
2010. február 28-án a jobbikos Novák Előd interpellált Alföldi Róbert ügyében a kulturális államtitkárhoz, a Nemzeti Színház igazgatójának mielőbbi eltávolítását követelve. Szőcs Gézától azt várta, hogy mondja meg a leváltás konkrét időpontját. Novák újabb botránynak nevezete, hogy bemutatták a színházban Esterházy Péter „istenkáromló” darabját. Érveit a sajtóban olvasott véleményekkel támasztotta alá. Szőcs Géza válaszában kiemelte, hogy Magyarország jogállam, Alföldi Róbertnek pedig öt évre szóló szerződése van. “Nem azért van hajnal, mert a kakas kukorékol” – idézte az államtitkár Madách Imrét, utalva arra, hogy nem fogadja el, hogy más politikai erő mondja meg, mit kell tennie.
Május 20-án az igazgató értékelte az előző évadot. A színház mind szakmailag, mind gazdaságilag sikeres évet tud maga mögött. Ezen az évadértékelőn történt a “most figyelmeztetést érő” elszólás.
