Ezt kérdeztük:
1. Milyenek a hazai infokommunikációs piac kilátásai 2011-ben? Elkezdődött-e végre a több éve várt fellendülés, és ha igen, mik ennek a jelei?
2. Milyen új technológiák, termékek, üzleti modellek, gyakorlatok jelenthetnek kitörési pontot a szállítók, a vállalati felhasználók és az ország egésze számára? Miként őrizheti meg versenyképességét az Európai Unió és benne Magyarország az amerikai konkurenciával szemben?
3. Milyen szerepet kell az államnak betöltenie az információs társadalom kialakításában – például a digitális írástudás, illetve internetellátottság javítása, oktatás fejlesztése – és melyek az iparági szereplők és a felhasználók feladatai?
Nyitrai Zsolt, a NemzetiFejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára
• Javulásban bízok, ennek pilléreit a társaságiadó-alap csökkentésében, a kisadók eltörlésében, a pályázati bürokratizmus egyszerűsítésében, az Új Széchenyi Terv forrásaiban és a Digitális Megújulás Cselekvési Terv akcióterveinek konkrét feladatlistájában látom megvalósulni. A cselekvési tervben kitűzött feladatok közül már többhöz hozzáláttunk, így megkezdtük a GSM-R projekt előkészítését, illetve a kormányzati hálózatok konszolidációját is, de több, a magyar gazdaságra közvetett vagy közvetlen módon is pozitív hatást gyakorló akció végrehajtásán is dolgozunk.
• A magyar EU-elnökség egy erős Európa megteremtésében érdekelt, ezért a válaszom az, hogy csak abban az esetben sikerül a versenyképességünket megőrizni, ha földrészünk képes lesz olyan gyorsan alkalmazkodni a világ kihívásaihoz, mint az amerikai és az ázsiai kontinens. Ennek egyik elemeként az Európai Távközlési Miniszterek Tanácsának soros elnökeként mindent megteszek azért, hogy az európai szélessávú hálózatok minél gyorsabb elterjesztése érdekében a magyar elnökség végére konszenzust teremtsünk az egységes frekvenciastratégiával kapcsolatban, valamint megalkossuk az EU új spektrumpolitikáját, amiben a fölhasználás és a gazdálkodás, valamint az európai polgárok mobilitásának növelése érdekében összeurópai megoldásokat dolgozunk ki. (E témáról bővebben az összeállítást követő cikkünkben olvashat. A szerk.)
• Az államnak szabályozó és ösztönző szerepköre van. Ehhez mérten természetesen minden más szereplőnek is megvan a maga feladata és felelőssége. A napokban nyilvánosságra hozott szélessáv-fejlesztési koncepciónk – amelynek az a célja, hogy megjelölje azokat a feladatokat, amelyek elvégzésével Magyarország teljes területén elérhető lesz a szélessávú internet – jól példázza az együttműködés lehetőségeit. A kormányzat ugyanis a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében 12 milliárdos pályázati forrást biztosít körzethálózat-fejlesztési célokra. Továbbá az állam szerepkörébe sorolom azt is, hogy olyan helyzetbe hozzuk az információs infrastruktúrát, ami képes magas minőségű e-government (e-kormányzati) szolgáltatások kiszolgálására. Minden említett területen előrelépést várok el 2011-ben.
Györkő Zoltán üzletfejlesztési igazgató, BalaBit IT Biztonságtechnikai Kft.
• A nemzetközi elemzőcégek egyöntetűen lassú fellendülést prognosztizáltak 2011-re, viszont ezt – az évnek ebben a szakaszában – még nem tudjuk teljes mértékben alátámasztani. Az ügyfeleink visszajelzései alapján azt látjuk, hogy a költségcsökkentés továbbra is fókuszban marad, emellett a belső erőforrások jobb kihasználása, a folyamatok optimalizálása lesz meghatározó és a főtevékenységek informatikai támogatásának megerősítésére koncentrálnak majd. Az olyan megoldások kerülnek előtérbe, amelyek mérhetően képesek hozzájárulni az üzleti célok megvalósításához, a vállalati hatékonyság növeléséhez és gyors megtérülést képesek felmutatni.
• Megítélésünk szerint az EU nagy része és Magyarország olyannyira különböző gazdasági és innovációs környezet, hogy a lehetséges kitörési pontok is nagyban különböznek. A BalaBit Kft.-nél mi azt a konzervatív európai értékrendet követjük, miszerint a technológia minőségén túl, a hosszútávra tervezett ügyfélkapcsolat és a megbízható piaci jelenlét a siker kulcsa. A globalizált, online világban nincs igazán különbség az alkalmazott technológiák és az üzleti modellek között. Viszont az jól látszik, hogy az amerikai cégek nagy része nehezen adaptálódik az Egyesült Államokon kívüli piaci környezethez, kultúrához. Pontosabban a kulturális különbségekhez.
• A kommunikációs forradalom hajtóereje a technológia és a piac, ugyanakkor az államnak fontos központi szerepe van ebben a folyamatban. Meghatározza a piacnyitás ütemét, egyenlő esélyeket biztosít minden résztvevőnek, védelmezi a fogyasztók érdekeit és a műszaki szabályok kidolgozásában is részt vesz. A legfontosabb feladat, hogy a nagy sebességű, szélessávú kommunikációs hálózatokat eljuttassák a háztartásokba, bővüljenek a vállalatok számára biztosított elektronikus üzleti szolgáltatások, és a közszolgáltatások elérhetővé váljanak az interneten. Hiszen a csúcsminőségű infokommunikációs technológiák az összes ipari és szolgáltató ágazat hatékonyságának és versenyképességének alapját jelentik.
Bárány Zsolt ügyvezető, NetApp Magyarország Kft.
• A hazai gazdasági helyzetből adódóan, valamint a húzóágazatokat sújtó különadó miatt, a fellendülés tovább várat magára. Láthatóan azonban sok cégen belül elindult egyfajta gondolkodás, hogy miként lehet a megváltozott gazdasági körülményekhez akár hosszabb távon is alkalmazkodni. Ennek kézenfekvő módja az erőforrások korábbinál hatékonyabb kihasználása, a rendszerek bonyolultságának csökkentése, valamint rugalmasságának növelése. Technológiai szempontból előtérbe kerülnek azok a technológiák, amelyek ezt az elmozdulást lehetővé teszik. Üzleti oldalról pedig felmerül bizonyos feladatok külső szolgáltatókhoz való kiszervezése.
• Az adott környezetben az elsőszámú szempont a hatékonyság és az erőforrás-kihasználtság növelése. Erősen korlátos forrásokból kell ugyanis egyre magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtani. Mivel a vállalatok ma már – az interneten keresztül a magyar piacon is megjelenő – külföldi konkurenciával is egyre inkább szembesülnek, ezért csak úgy tarthatják meg ügyfeleiket, ha azokkal versenyképes szolgáltatásokat nyújtanak. A folyamatos innováció, a dinamikusan változó piaci körülményekre való gyors, rugalmas reakció lehet a kitörési pont.
• Az állam feladatai ezen a téren sokrétűek. Mindennek a kiindulópontja az informatikai alaptudás, amelyet minél korábban, ma már készség szinten el kell sajátítani mindenkinek. Az alapoktatás szerepe itt nem elhanyagolható. Ez azonban nem sokat ér, ha a megszerzett tudást az emberek nem tudják napi szinten használni. Ehhez az államnak motiválnia és segíteni kellene a vállalatokat abban, hogy minél gyorsabban, minél szélesebb körű, magas színvonalú elektronikus szolgáltatásokat nyújtsanak, hiszen ezzel is javul a gyakorlati tudásszint. Egyúttal, az államnak magának is élen kell járnia az állami szerveknél elérhető elektronikus ügyintézés elterjesztésében, amely minden állampolgár számára pozitív ösztönző lehet a digitális ismeretek elsajátítása és aktív alkalmazása irányába.
Székely Zoltán partner, KPMG Tanácsadó Kft.
• Sajnálatos módon még nem lehet azt mondani, hogy az egyértelmű fellendülés elkezdődött. Saját tapasztalatból és üzleti partnereink, ügyfeleink véleményéből az látszik, hogy jelentős az árverseny, meghaladja az egészséges szintet, ami olykor az üzleti haszon szinte teljes lenullázásához vezet. A magyar gazdasági környezet egyelőre nem mutat olyan növekedést, ami ellensúlyozná a bizonyos iparágakat sújtó különadókat. A fő infokommunikációs felvevőpiacokat különadók sújtják, ezáltal visszafogják beruházásaikat, terjeszkedésüket. A fellendülést gátolja az is, hogy továbbra is viszonylag kevés az infokommunikációs beruházás az állami szférában.
• Magyarország méretéből és hagyományaiból adódóan az innováció, találmányok terén tudott kitörési pontokat mutatni. Így az IT területén is az egyedi, innovatív ötletek, termékek, jelentős hozzáadott szellemei érték jelenthetik a differenciálódást. Az elmúlt években és a válság alatt is sok szép hazai példát látunk kezdő „start-up” cégektől és kifejezetten egy-egy termékre fókuszáló kisebb vállalkozásoktól. Gondolok itt például a háromdimenziós tévéhez kötődő megoldásokra, a helyfüggő, GPS -re épülő szolgáltatásokra, vagy a speciális pénzintézeti alkalmazásokra, rendszerekre. A Magyarországon jelenlevő multinacionális cégeknek a földrajzi diverzifikáció jelenthet versenyelőnyt, például az Egyesül Államok, vagy Dél-Amerika, illetve Közép-Európa–India viszonyban történő feladatmegosztás. Globális tapasztalatunkból és felmeréseinkből egyértelműen látszik, hogy a közép-európai IT-szolgáltatások ár-érték aránya magasan versenyképes az indiai szolgáltatásokéval, itt inkább a méretek jelenthetik a határt. A „cloud” és „on-demand” szolgáltatások egyre inkább előtérbe kerülnek. Nem azt kell a szállítóknak eladniuk, amijük van, hanem a vállalatok üzleti igényeire kell válaszolniuk. Véleményem szerint a konkurenciát sokkal inkább Ázsia és más feltörekvő piacok egyre jobban képzett, egyre nagyobb számú és még mindig az EU-nál lényegesebb olcsóbb munkaereje és technológiai fejlődése jelentik, mintsem Amerika.
• Az információs társadalom megvalósítása és azon belül főleg a nagyteljesítményű szélessávú infrastruktúra megléte alapvető versenyképességi tényező. A legtöbb európai országban – a Európai Uniós Digitális Menetrend (Digital Agenda) által is vezérelve – komoly infrastruktúra projektek indultak jellemzően részben állami finanszírozással. A magyar állam elemi érdeke, hogy a széles sáv tekintetében mielőbb felzárkózzunk, és ne szenvedjünk versenyhátrányt amiatt, hogy a gazdaság működése a megfelelő infrastruktúra hiányában lassabb, kevésbé hatékony, mint versenytársainké. A feladat nagysága, fontossága, sürgőssége egyértelműen a kormányzat, a magánszféra, sőt, akár a felhasználók összefogását igényli olyan módon, hogy ne sérüljön a szolgáltatások és infrastruktúrák között már többé-kevésbé kialakult piaci verseny.
Kovács András üzletfejlesztésért felelős vezető, Vállalati Szolgáltatások Üzletág, Magyar Telekom Nyrt.
• A magyar gazdaság idei évre várt növekedése bizakodásra ad okot az iparág szereplőinek. Az elmúlt időszakban a hazai kereslet enyhe élénkülésének lehettünk tanúi, és várakozásunk szerint ez már egy pozitív trend kezdete. A gazdaság szereplői felismerték, hogy üzleti hatékonyságukat az infokommunikációs szektor megoldásai rövid- és hosszútávon egyaránt jelentősen javítják. Szektorunk ebben partner minden érdekelt számára.
A vezetékes és mobil szélessávú hálózatok bővülése és az internet penetráció növekedése adják az alapokat. Ezen a bázison új generációs, az üzleti és intézményi szereplőket – és azok rendszereit – együttműködő egésszé formáló, új generációs alkalmazások jelentik a kitörési pontokat. Az üzleti intelligencia és analitikus megoldások széleskörű használata, a mobil alkalmazások elterjedése és egy új üzleti modell, a felhő alapú számítástechnika jelenthetik a versenyszféra és közigazgatás számára a kitörési pontokat. Ezek versenyképességünk javításához, az állam és a vállalatok hatékonyabb működéséhez vezethetnek.
• Az EU Digitális Menetrendjében meghatározott ambiciózus célokat Európa csak jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel érheti el. Az ehhez szükséges beruházás-ösztönző szabályozási környezetet pedig az Unió és a tagállamok együttesen teremthetik meg. Így biztosítható mind az új generációs vezetékes-, mind pedig a mobil szélessávú hálózatok elérése az európaiak számára. Fontos továbbá az innováció erősítése. Olyan modern technológiák elterjesztése, mint a természetes és jogi személyek elektronikus azonosíthatósága (e-TAJ kártya, digitális aláírás). Illetve amelyek a hatékonyság, a könnyen hozzáférhetőség és az egységesség irányába mutatnak (például e-oktatás, e-egészségügyi karton (e-patient record), e-ügyintézés…). Európa csak úgy maradhat versenyben Amerikával, ha a szélessávú internet elterjesztésével bekapcsolja az elmaradott térségeket is, és az infokommunikáció segítségével új munkahelyeket teremt, új képzési formákat honosít meg.
• A magyar Digitális Megújulás Cselekvési Tervvel összhangban az államnak egyfelől kiemelt szerepe van az infokommunikáció iránti kereslet élénkítésében, a digitális írástudás fejlesztésében, a motivációs és képzési programok indításában, a munkahelyteremtésben. Másfelől biztosítania kell azt a kiszámítható beruházás-ösztönző feltételrendszert, amelyek mentén a piaci szereplők a hosszú távú infrastrukturális fejlesztéseiket megvalósítják. Ide tartozik az új generációs mobil szélessáv elterjedését segítő hatékony spektrumgazdálkodás, vagy a legmodernebb vezetékes hálózatok elterjedését biztosító szabályozási környezet. Magyarország így maradhat versenyben. Véleményem szerint ebben a jövőképben a felhasználók nyitottak minden új megoldásra, és készen állnak az önképzésre, fejlődésre.
Paál Péter, Hewlett-Packard Magyarország Kft.
• A 2010-es esztendő megalapozta azt, hogy komoly várakozással tekintsünk az idei évre. Óvatos optimizmussal azt gondoljuk, hogy fellendülés tapasztalható, amelynek már az elmúlt évben is voltak jelei. Az egyéni felhasználók szegmensében a 2010-es kiváló eredmények után, ami negyedévről negyedévre piaci erősödést jelentett a HP-nak, joggal vagyunk bizakodók. Tovább bővítjük a HP termékeket forgalmazó partnerek, üzletek sorát, másrészt a piac igényeinek megfelelően tovább szélesítjük kínálatunkat és nem csak a hordozható, hanem az asztali PC-szegmensben is. A vállalati megoldásoknál a fellendülés mértéke idén nagyban függ az állami pályázati lehetőségek beindulásától. Így az Új Széchenyi Terv pályázataitól, illetve az állami megrendelésektől. A HP 2011-ben a tároló és hálózati megoldások területén vár nagyobb áttörést, illetve a komplett cloud (számítási felhő) infrastruktúra szállítások is sok lehetőséget rejtenek magukban.
• Véleményem szerint a felhő várhatóan 2011-ben kezdi beváltani a hozzá fűzött reményeket és terjed el széles körben a hazai üzleti életben is – és ide már a kis- és középvállalatokat is beleértem. Megoldásaival a HP továbbra is támogatja a felhő biztonságos működtetését, és segíti a szervezeteket a felhőszolgáltatások menedzselésében és nyújtásában. A vállalatok egyre határozottabban keresik a lehetőséget a szolgáltatói modell bevezetésére, hogy ezáltal is hatékonyabbá tegyék a szolgáltatások beszerzését, irányítását és biztonságos nyújtását.
A másik kitörési pont a hibrid IT környezet, hiszen a vállalatok kezdik felismerni, hogy nem létezik olyan egységes szolgáltatásnyújtási modell, amellyel minden alapvető üzleti szükséglet egységesen kielégíthető. A jövő útja a nyilvános és privát felhőt a hagyományos kiszervezéssel (outscourcinggal) ötvöző hibrid IT-környezet. Az üzleti, kormányzati és technológiai felső vezetők számítása szerint 2015-re az IT szolgáltatások immár 54 százalékát ilyen hibrid környezeten fogják nyújtani. Biztosak vagyunk abban, hogy 2011-ben is prioritás marad az intelligens hálózati működés, fogyasztásmérés és számlázás, és az intelligens technológia valóban éretté válik a gyakorlati alkalmazásra. A közműcégek számára pedig az adatkezelés és -elemzés lesz fontosabb, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára a fogyasztási adataik önálló követését.
• Az államnak egyértelműen központi szerep jut mind az oktatás, mind a digitális írástudás irányainak és keretrendszerének meghatározásában. Az iparági szereplők feladata, hogy a lehető legjobb, legmodernebb alkalmazásokat biztosítsák e feladatok megvalósítása során, amelyek mérhető eredményeket hoznak. A teljesítménymérés és -értékelés szerintem kiemelkedően fontos az állami beruházások területén, ezért örülök annak, hogy a kormányzati informatikai fejlesztési tervekben kiemelt helyet kapott az egyes intézkedések eredményességének mérése. Az államigazgatásnak ugyanakkor meg kell találnia az egyensúlyt az informatikai jellegű feladatok átvállalása terén, hiszen nehéz lesz versenyeznie olyan vállalatokkal, amelyek már régóta ebből élnek, és piaci körülmények között sikeresek.
Poros Gábor ügyvezető igazgató, Fujitsu Technology Solutions Kft.
• Bár a világgazdasági helyzet jobb, mint egy évvel ezelőtt és ebben az évben már itthon is némi növekedést várunk, azért az infokommunikációs (IKT) piacon komoly fellendülésre idén még nem számítok. A vállalatok és intézmények óvatosan terveznek, és az informatikai büdzsék továbbra is visszafogottak. Vannak persze azért olyan területek, ahol régóta halogatott fejlesztésekkel már nem lehet tovább várni és vannak cégek, amelyek előretekintenek. Ezek új termékek és szolgáltatások fejlesztésével invesztálnak hosszú távú versenyelőnyük megteremtése érdekében. Nagy lehetőséget jelentenek az IKT piac számára is az EU-s pályázati forrásokból megvalósuló fejlesztések és beruházások.
• A visszafogott informatikai büdzsék ellenére az informatikai vezetők feladatai és az informatikával szemben támasztott üzleti elvárások nem csökkentek. Szerencsére a technológiák, az eszközök, a megoldások és a kommunikáció ára folyamatosan csökken, ami hozzásegíti a felhasználókat ahhoz, hogy kevesebből is többet tudjanak megvalósítani. A válság felgyorsította olyan üzleti modellek elterjedését, mint az informatikának a szolgáltatásként történő igénybevétele, a megoldásoknak, alkalmazásoknak számítási felhőből történő biztosítása. Nincs már messze az, hogy ezek a modellek a kezdeti kísérletezés fázisát követően teljesen teret nyerjenek és meghatározó versenyképességi tényezőkké váljanak. Fontos, hogy ebben mindenki saját területén élen járjon, mert itt van egy kitörési lehetőség a felhasználók, szállítók és az ország számára is, az országhatárok pillanatok alatt átjárhatók lesznek, mert az Európai Unió is csak úgy tud javítani globális versenyképességén, ha jobban képes egységesíteni a nemzeti piacok összességét.
• Az állam szerepe nagyon sokrétű, de ma az információs társadalom megteremtésének útján egyértelműen az a legnagyobb feladat, hogy az informatikai készségeket a társadalom lehető legszélesebb rétegeiben megteremtsük. Az államnak számos területen van lehetősége és felelőssége ezt elősegíteni, mint például az informatikai képzés erősítésével az iskolai és felnőttoktatásban, a hátrányos helyzetű rétegeknek a képzésbe történő bevonásával, az elektronikus közszolgáltatások és más hasznos és az életminőséget javító internetes tartalmak és szolgáltatások elérhetővé tételével, vagy a távmunka-lehetőségek megteremtésével. Az iparági szereplők és civil szervezeteknek is fontos szerepük van és komolyan hozzá tudnak járulni ezekhez az erőfeszítésekhez máshol bevált gyakorlatok meghonosításával, úttörő kezdeményezések felkarolásával és támogatásával.
Szentiványi Gábor, ügyvezető igazgató, ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft.
• Egy viszonylag lassú, de határozottan emelkedő tendenciát látunk az IT ágazatban. A nyílt forráskódú technológiák szemszögéből ezt úgy értelmezzük, hogy az IT iparág kényszerhelyzetbe került. Azért, mert az üzleti oldal számára ugyanolyan, vagy magasabb szintű szolgáltatásokat kell nyújtania, de kevesebb vagy stagnáló büdzséből. Ezt a problémát klasszikus eszközökkel már nem lehet megoldani, ezért a nyílt forráskód felé fordulás egyre erőteljesebb, tudatosabb vásárlói igényként jelenik meg. Azt tapasztaljuk, hogy a szórványos kis, belső pilot (teszt) projektekből folyamatosan nagyobb, éles, professzionális beruházások kerekednek.
• Egyértelműen a nyílt forráskódú technológiákban látjuk a kitörési pontot, szinte minden szereplő számára. Ezzel a külső szállítóktól való függés csökken, az értékteremtés jóval nagyobb része valósul meg belső, illetve helyi szinten. Emellett egy nagyságrenddel rugalmasabbá tud válni ezáltal az egész ökoszisztéma, beleértve a szállítói és az ügyféloldalt egyaránt. Fontos, hogy tudatosabbá váljanak a szállítók és az ügyfelek is, ismerjék a lehetőségeiket, azok kockázatait, valamint az informatikai projektekben rejlő potenciál maximális kiaknázásának lehetőségeit.
• Az oktatás a legfontosabb, mert ennek révén tudjuk az információs társadalom tudatos polgárává nevelni az embereket. Három szintet különböztethetünk meg. A közoktatásban fontos hogy kaput nyissunk a világra, mutassuk meg annak sokszínűségét, és ne egy monokultúrát erősítsünk. Ebben a nyílt forráskód kulcsszerepet játszik. A felsőoktatásban már nem csak felhasználói, hanem professzionális szinten is meg kell ismertetni a leginnovatívabb technológiákat. Itt a kutatás-fejlesztésre kell összpontosítani: ebben a nyílt forráskód szintén kulcsszereplő, mivel az innováció a leggyakrabban ebben az ökoszisztémában történik. A harmadik szint az IT szakemberek képzése, tudásszintjük szinten tartása, fejlesztése. Ezen a területen a bevált és alkalmazott nyílt forráskódú vállalati technológiákat kell gyakorlati szinten elsajátítani, ami egy erős pozitív visszacsatolást jelent a tudás értékessége szempontjából.
