Cseng a telefon, de az egyedül otthon lévő idős embernek nem kell sietnie a készülékhez. A robot tartja a vonalat, amíg a tulajdonos odaér, így nem kell félni, hogy a nagy rohanásban elesik, s ezzel egy ma még gyakori otthoni baleset áldozata lesz. Egyebek közt ebben is segíteni tud a magyar, francia és osztrák együttműködéssel fejlesztett Kompai nevű robot. A hasznos segítőtárs elsősorban virtuális szellemi támogatást nyújt az arra rászorulónak: például emlékezteti őt a gyógyszerbevételre vagy egy találkozóra. A szerkezetnek van egy érintőképernyős felülete, de a felhasználó legegyszerűbben szóbeli utasításokkal vezérelheti. A gép egy lediktált e-mailt is el tud küldeni a megadott személynek, de telefonos kapcsolat vagy videóhívás szintén kezdeményezhető a rokonok, vagy szükség esetén egy orvos irányában. A robotnak kamerája is van, távirányítható – és vész esetén egy nagy piros gombbal ki is kapcsolható.
Egy amerikai megoldás. Szenzorok és gépek a lakás minden pontján.
Feledékeny nyugdíjasok
A magyar fejlesztőket az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve a Meditech Kft. képviseli. A kutatást a francia Robosoft vezeti, s a projekt több mint 2 millió eurós támogatást nyert el. Ebből a három magyar fél 510 ezer euróval részesedik. A jelenleg laboratóriumi tesztelés fázisában lévő, mintegy 5 millió forintot kóstáló Kompai azonban nem lesz egyhamar széles rétegek „játékszere”, még a legfejlettebb országokban sem. Pedig igazi távfelügyeleti funkciói is vannak. Egy zárt hálózatú, titkosított internetkapcsolaton keresztül pedig egy számítógép elé ülve a világon bárhonnan ellenőrizhető, hogy hogyan érzi magát a szépkorú rokon.
„Olyan idős emberek a célcsoport tagjai, akik egyedül élnek otthon, és némi támogatással még el tudják látni magukat” – mondja Fazekas Gábor, a Szent János Kórház mozgásszervi rehabilitációs osztályának és az OORI orvos-mérnöki rehabilitációs kutatási programjának vezető főorvosa. A fókuszcsoportos beszélgetések során az idősek nem zárkóztak el ettől a lehetőségtől, de a magyarok – az osztrákokkal szemben – fontosnak tartották azt is, hogy emberre hasonlító külsőt öltsön az eszköz. Sőt, olyan kívánság is érkezett, hogy mondja meg a robot, mit hová tett feledékeny gazdája. Erre a Kompai persze nem képes.
Időseket segítő megoldások
Kompai › Robot-asszisztens prototípusa az unió AAL, DOMEO
programjában három nemzet – francia, osztrák, magyar cégek, kutatók –
közös fejlesztésében.
Home for Life Solutions és QuietCare (GE) › Szenzorok mindenütt a lakásban, az adatok szoftveres kiértékelése,
riasztás, vagy akár a gázcsap elzárása.
VitalLink › A hagyományos PC használatának szoftveres
leegyszerűsítése.
Fujitsu, Emporia › Egyszerűen használható laptop, illetve mobiltelefon.
A fejlesztés az Európai Bizottság infokommunikációs eszközökkel segített életvitel (Ambient Assisted Living – AAL) programjához tartozó DOMEO projekt keretén belül zajlik. Az AAL program egyébként a múlt év végén érkezett a félidejéhez, amely az első két pályázati felhívás kapcsán 40-féle, közel piacérett állapotba jutott projektet támogat. Ezek között vannak még távfelügyeleti rendszerek, amelyek észlelik, ha a nehezen mozgó személy elesett. Vagy éppen az egészségügyi állapotot figyelik szenzoraikkal.
Amerika előbbre jár
Az Egyesült Államokban már több olyan rendszer működik, amely elősegíti azt, hogy a nagyszülők egyedül otthon maradhassanak. A Missouri államban bejegyzett Home for Life Solutions többek között mozgás- illetve esésérzékelőkkel biztosítja a távfelügyeletet. Rendszere arra is képes, hogy elzárja a gáztűzhelyet, ha a felhasználó kiment a konyhából és elfeledkezett róla.
Az előbbi cég „nagypályás” konkurensének szintén a szenzorok adják az alapját. A General Electric Healthcare QuietCare nevű megoldása révén a lakás kiemelt helyein, például a gyógyszeres szekrény vagy a hűtőszekrény mellett elhelyezett vezetéknélküli eszközök összegyűjtik a napi rutin során keletkező adatokat és egy központi szerveren elemzik azokat. Ha valamilyen szokatlan változást, vagy éppen „hosszú csendet” regisztrál a szenzorokhoz kötött szoftver, akkor azonnal vészjelzést ad le a rendszer. A hozzátartozókat egy ilyen szolgáltatás bizonyos fokig megnyugtathatja, de komoly személyiségi jogi kérdéseket is felvet. Sokan idegenkednek attól, hogy az embereket úgy kövessenek, ahogyan a biológusok szokták az állatokat.
Különböző távfelügyeleti szolgáltatások már itthon is igénybe vehetők, ezek keretében mozgásérzékelőkkel vagy a karon, nyakban hordott eszközökkel lehet tartani a kapcsolatot a külvilággal. Az egyik legújabb ilyen szolgáltatás a Medistance, amellyel az idős ember vérnyomását, vércukorszintjét, márciustól pedig koleszterinszintjét is távolról ellenőrizheti a kezelőorvos vagy egy aggódó leszármazott. A mért adatokat mobilhálózaton keresztül egy gombnyomásra elküldi a rendszer, s azokat az arra jogosultak egy webes felületen tudják követni különbözően rendszerezett formában.
Az azonban kérdés, hogy mennyire hajlandóak az idősek ilyen szolgáltatásokat igénybe venni. Az Információs Társadalom- és Trendkutatásért Alapítvány (ITTK) megbízásából a Tárki 2009-ben végzett ez irányú felmérést az 50 és 75 év közöttiek körében. Az eredmények azt mutatták, hogy a legnagyobb érdeklődés az önkormányzatokon keresztül manapság is elérhető jelzőrendszeres házi segítségnyújtás iránt van, amellyel egy testre helyezett gomb megnyomásával azonnali segítség kérhető. A távdiagnózistól és egyéb intelligens otthon szolgáltatásoktól azonban nálunk még idegenkednek és tartózkodóan fogadják ezeket. Ez annak is betudható, hogy ezek az újdonságok nagyon kevéssé ismertek. Amin talán javíthat az, hogy idén májusban Budapesten rendezik meg az eHealth Week (e-egészségügyi hét) konferenciát, amely az Európai Unióból összehozza az e-egészségügy legfontosabb szereplőit a kórházi informatikai vezetőktől a kormányzati döntéshozókig. A konferencia egyik kiemelt témája éppen a fentebb részletezett AAL projektek lesznek.
Azt is figyelembe kell venni, hogy az informatikai cégek számára az idősek sokáig nem számítottak igazán fontos célcsoportnak. „Az infokommunikációs piacra a fiatalabb korosztályok megcélzása, fogyasztásra nevelése volt jellemző. Időközben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az idősebb korosztályok, bár más módon, de ugyanolyan jól megcélozható csoport” – magyarázza Rab Árpád, az ITTK e-Health Kompetencia Központjának vezetője.
Szoftversegédek
Ezt jól mutatja például az idei Las Vegas-i szórakoztatóelektronikai kiállításon (CES) bemutatott érintőképernyős táblagépekre optimalizált VitalLink szoftver. Az otthoni használatra ingyenes alkalmazás nagy ikonokból álló menürendszerével és változtatható betűméretével leegyszerűsíti a számítógép használatát. A nagyinak elegendő a folyton a gép előtt ücsörgő unoka képét megérinteni és már indul is a videotelefonálás. Ugyanilyen könnyen lehet a híreket átolvasni, a fényképeket lapozgatni vagy megnézni a család legújabb jövevényéről készített videót. A japán Fujitsu ennél még tovább ment: tavaly kifejezetten időseknek szánt érintőképernyős laptopot mutatott be, amelynek a menürendszerét és nyomógombjait egyszerű használatra tervezték.
A mobilpiac néhány éve felfigyelt az idősekre. Immár itthon is kapható többféle nyugdíjasoknak szánt mobiltelefon. A készülékekre jellemzőek a nagy, könnyen kezelhető gombok, az erősen világító kijelző és a nagyon hangosra állítható csengőhang, amit villogás is kísér híváskor. Az egyik ilyen modell az Emporia: a készülék oldalára is számos gombot, csúszkát helyeztek azért, hogy minél kevesebbet kelljen használni a menürendszert. Így innen lehet elérni a billentyűzárat, a némítást vagy az ébresztőt.
