Élet-Stílus

Az unió válaszolt az ÉS kérdéseire

Az Élet és Irodalom két kérdéssel fordult Neelie Kroes asszonyhoz, az Európai Bizottság alelnökéhez, a digitális agendáért felelős uniós biztoshoz. A válaszokat Neelie Kroes nevében Jonathan Todd szóvivőtől kapták meg.

Az Európai Bizottság döntésének megfelelően, mely szerint a digitális átállást a tagállamokban 2012 elejéig ajánlatos végrehajtani, a 2007-es magyar törvény a televíziózásban 2011. december 31-ében jelölte meg. Ezt az új médiatörvény 220. paragrafusának (15) bekezdése így módosította: „A digitális átállásnak 2012. december 31-ig kell megvalósulnia a digitális audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében a Magyar Köztársaság teljes területén úgy, hogy a lakosság legalább kilencvennégy százalékát elérje a digitális televízió műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás, és ehhez rendelkezésre álljon a digitális műsorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmas készülék… Amennyiben az előzőekben meghatározott feltételek a megjelölt időpontig nem biztosíthatóak, az audiovizuális médiaszolgáltatások terjesztése digitális átállásának határnapja az előzőekben meghatározott feltételek teljesülésével esik egybe, azzal, hogy a digitális átállás határnapja legkésőbb 2014. december 31.”

Konzultáltak-e az Európai Bizottsággal, vagy értesítették bármilyen módon a digitális átállás elhalasztásáról?

Nem, a Bizottsággal nem konzultáltak.

Mi a véleménye a halasztás hatásáról és indokoltságáról, különös tekintettel az európai digitális agenda céljaira és egybehangoltságára?

A Bizottság őszintén reméli, hogy az új médiatörvényben foglalt lehetőségek ellenére Magyarország tiszteletben tartja azt az összeurópai uniós megegyezést az analóg televíziós sugárzás 2012-ig történő lekapcsolásáról. Azok az országok, amelyek átlépik az analóg földi televíziózás lekapcsolásának 2012-es határidejét, „megbüntetik” magukat mind gazdaságilag, mind társadalmilag.

Az ilyen országok nemcsak a fogyasztókat fosztják meg a digitális televíziózás előnyeitől (a televíziós szolgáltatások nagyobb választéka és jobb minősége, pl. széles képernyős formátum, nagy felbontású televízió), hanem a „digitális hozadékra” nézve is kedvezőtlen a hatás, azaz késlekedik a frekvenciák felszabadulása a tévésugárzástól eltérő hasznosításokra (például mobil szélessáv).
Az átállás késlekedése gondokat okozhat a szomszédos országoknak a rádióspektrum-koordinálásban; a digitális műsorszórás és más alkalmazások céljából rendelkezésre álló spektrum teljes kihasználását ugyanis korlátozhatja például az interferencia.

Minél hamarabb valósul meg az analóg földi televíziós sugárzás lekapcsolása, annál hamarabb lehet élvezni a digitalizáció minden hasznát – Magyarországon és az EU egészében. A Bizottság elősegíti az információk, tapasztalatok és legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét annak érdekében, hogy általánosan meggyorsítsa az átállási folyamatot.

A Bizottság következetesen arra biztatta a tagállamokat, hogy gyorsítsák meg a digitális műsorszórásra való átállást, és hasznosítsák a maguk javára a „digitális hozadékot”, amely abból származik, hogy mihelyt befejeződik az analóg lekapcsolás, elsőrangú spektrum szabadul fel más alkalmazásokra. Ezzel kapcsolatban tett javaslatot a Bizottság 2010 szeptemberében a rádióspektrum-politikai programra, mely szerint a „digitális hozadék” spektrumának egy részét vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokra lehetne felhasználni 2013-tól (derogáció 2015-ig lehetséges). A rádióspektrum-politikai programjavaslat ügyében tett előrehaladás az EU Miniszterek Tanácsa magyar elnökségének egyik prioritása.

(A témáról szóló teljes cikk a január 28-i számban jelenik meg!)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik