Szó szerint a 2010-es év

„Munkatársaimmal gyakorlatilag szavakkal kelünk, szavakkal fekszünk, minden percben szavakkal foglalkozunk Egynyelvű – értelmező, szinonima, etimológiai s a többi – szótárak kiadójaként munkaköri kötelességünk a szavak gyűjtése” – avat be a kezdeményezés hátterébe Kiss Gábor ötletgazda. A Tinta Kiadó igazgatója szerint a szó az élet tükre. „Ha azt mondom kaftán, turbán, minaret, dzsámi, máris az oszmán-török korban képzeljük magunkat. Ha azt, hogy sztahanovista, kollektivizálás, békekölcsön, lódenkabát, megjelenik az 50-es évek hangulata” – illusztrálja érzékletesen az állítását.

Kiss Gábor

A 2008-ban kiadott Retro szótár összeállításánál merült fel az ötlet, hogy ha ennyire karakteresen leírja az adott kort néhány jellemző szó, érdemes volna összegyűjteni a mai kor legjellemzőbb szavait is. A kiadó honlapján mindenki bejelölhetett e célból három olyan kifejezést, ami eszébe jutott az előző évről. Van, aki azt írta be, hogy esküvő vagy unoka – neki nyilván ezek a legfontosabb szavak. Az összesítés után azonban valóban kirajzolódik egy nagyon határozott kép.

Össznépi lelkiállapot

„Tulajdonképpen magunk is meglepődtünk, mennyire kifejezi a lista az adott évre vonatkozó össznépi lelkiállapotot, az adott kor tüneteit, történéseit” – mondja Kiss Gábor. A 2010-es listán például előkelő helyen végzett a Fidesz, a kétharmad, a választás, a változás szó. A listát, csakúgy, mint az első ilyen, 2009-re vonatkozó listát a válság vezeti, ám a tavalyelőtti dobogós korrupció és szegénység most hátrébb szorult. 2010-ben viszont új kifejezésként bejött (harmadik helyre) a vörösiszap és a tavalyelőtti 6. helyezett, a H1N1 ma már teljesen eltűnt az esztendőt jellemző szavak közül.

Kiss Gábor felhívta a figyelmet, hogy a köznyelvből kikopó szavakat nehéz nyomon követni, a listán szereplő új kifejezések viszont rögtön reagálnak a társadalmi-kulturális változásokra. A Facebook hazai elterjedése nyomán például feltűnt a lájkolni vagy a dél-afrikai focivébé miatt a vuvuzela szó a listán.

Bizakodóbb szavak

A 2009-es évhez képest a szavak 60 százaléka cserélődött ki. Tavalyelőtt még sokaknak beugrott a cigánykérdés, a gárda, a kormányváltás, a megszorítás, a mutyi, e szavak most eltűntek. Az újak között ott van viszont a diktatúra, az elszámoltatás, a Fidesz, a médiatörvény, a fülkeforradalom. Jó hír, hogy a család, remény, szeretet és szerelem szavak mindkét listán szerepelnek. Ugyanakkor az olyan negatív kifejezések is mindkét évben eszébe jutottak sokaknak, mint a bizonytalanság, félelem, csalódás, hazugság, káosz vagy a korrupció. Az egyértelműen pozitív kicsengésű szavak száma alig változott (2009-ről 8, 2010-ről 9 ilyen szó jutott az embereknek eszébe), ám az egyértelműen negatív szavak száma 30-ról 23-ra csökkent.

Személynevek nem kerülnek a divatos szavak közé. A szavazóknak valószínűleg nem ugrik be, hogy politikust, művészt, tudóst vagy sportolót is meg lehet jelölni az év legjellemzőbb szavai között. Mindkét évben egy kivétel akad: 2009-ben Gyurcsány a 43., 2010-ben Orbán a 25-helyet szerezte meg az 50-es listán.

A markáns mentén

Úgy tűnik, igaza van Esterházy Péternek, aki a Szavak csodálatos életéből címmel tartott előadásában a Mindentudás Egyetemén azt állította: „A szavak szivárványzása nemcsak térbeli, hanem időbeli is. A szavaknak idejük van, vagy másképp: idő van a szavakban, a mi időnk, a használóké, a mi történelmünk, mi magunk.

… A politikusok például évek óta ragaszkodnak a markánshoz, markáns véleménykülönbség, ez azt jelenti, hogy egyikőjüknek sincs véleménye, és ezt markánsan a tudomásunkra hozzák. A másik a mentén. De nem hogy a Maros mentén, vagy hogy folt esett a nyuszttal bélelt mentén, ami mégis valami megbízható, ha nem is polgári, de konzervatív ügylet, hanem nemde az “ilyen-olyan értékek mentén”.”

És én még nem is vettem egyértelműen negatívnak a Tinta kiadó listáján szereplő szavak kategorizálása során a politika kifejezést. Igaz, pozitívnak sem.