Élet-Stílus

Japánnak kérik a pofont

Kanada és Oroszország Japánt tolja előre, hogy „vigye el a balhét”, Kína egyre motiváltabb az éghajlatvédelemben, feltehetően a fekete bárány szerepét akarja elkerülni, és erre hajtják gazdasági érdekei is. Egy hete folyik a mexikói klímakonferencia.

Egy hete folyik az ENSZ-klímakonferenciája a mexikói Cancún városában. A hangulatot illetően kettős az összkép. Egyrészt nincs akkora nyomás a közvélemény részéről a megállapodást illetően, mint múlt évben Koppenhágában, így nem annyira görcsös a konferencia. Másrészről viszont mindenki szeretné megegyezéssel zárni a tárgyalásokat.

Összességében nem kritikus a helyzet, ha lassan is, de halad minden, centiről centire, egyelőre megvan a bizalom a mexikói elnökségben – tudatta az fn.hu-val Benkő Dániel, a WWF Magyarország helyszínen tartózkodó munkatársa.

A mexikói szervezők folyamatos informális egyeztetések szervezésével próbálnak előrelépést elérni a legvitatottabb témákban, mint a általában mitigáció, és konkrétan a Kiotói Egyezmény jövője. Ezzel párhuzamosan – az első napok kisiklásai után – igyekeznek fenntartani a folyamatok átláthatóságát, és biztosítani a tárgyaló feleket arról, hogy nem hoznak döntéseket egymás háta mögött egymás kihagyásával.

klímakonferencia az fn.hu-n

Japánnak kérik a pofont 1

A WWF Magyarország jóvoltából nap mint nap friss híreket közlünk a novembr 29. és december 10. között zajló klímakonferencia helyszínéről, a mexikói Cancun városából. Az előző részekben arról írtunk, hogy a tengerszint emelkedésével elsőként a kis szigetállamok tűnnek el a föld színéről nyolcmillió lakosukkal együtt, valamint, hogy az ENSZ egy nagyon egyszerű módszert javasolt, amivel kiválthatnánk a világ széntüzelésű erőműveinek negyedét.

Japánt tolják előre

A háttértárgyalások alapján úgy tűnik, Japán nem akarja folytatni a Kiotói Egyezményt, azaz nem lesz hajlandó konkrét kibocsátáscsökkentési célokat aláírni. Álláspontja az első napokban nagyon szilárdnak tűnt, de az utóbbi időben mintha valamicskét puhult volna. Ennek a legvalószínűbb oka, hogy a nemzetközi sajtóban igen erős kritikával illették a japán hozzáállást, és a szigetország nem akar teljesen elszigetelődni.

fotó: WWF/Benkő Dániel

fotó: WWF/Benkő Dániel

Ez rossz hír Oroszország és Kanada számára, akik Japánhoz hasonló álláspontot képviselnek, de eddig a háttérben maradtak. Népszerűtlen véleményüket igyekeztek „Japán mögé bújtatni”. Pletyka szintjén elterjedt a résztvevők közt, hogy az afrikai országok megfenyegették Japánt: ha nem enged merevségéből, a bálnavadászati egyezményben ezentúl ellene szavaznak majd. Köztudott ugyanis, hogy a bálnavadászat fenntartása mellett számos fejlődő ország szavaz évről évre, cserébe japán fejlesztési támogatásokért.

Két nagy blokk

A konferencia nagy meglepetése az első héten Kína volt, az ország sokkal konstruktívabb, mint múlt évben Koppenhágában volt. A WWF Magyarország kínai civilszervezetektől úgy értesült, Kína mindenképpen el akarja kerülni, hogy klímatémában ő legyen a világ fekete báránya. Még azt is megígérték, hogy növelik a zöld gazdaság fejlesztésére elnyert támogatások átláthatóságát. Ezen kívül nagy a belső nyomás is, a közvélemény egyre inkább környezettudatos, másrészt pedig az energiahiány rákényszeríti az országot a változásra.

Nem csitult a vita abban a kérdésben sem, hogy világszinten 1,5, illetve 2 Celsius-fokban maximalizálják a globális felmelegedés maximálisan megengedhető értékét. A „másfeles táborban” 101 ország van, főleg fejlődő államok, azaz a G77, AOSIS, ALBA. Ők a világ lakosságának 23 százalékát és az összkibocsátás 5 százalékát „képviselik”. A „két fokos tábor” 46 tagot számlál, itt találjuk a fejlett országokat, mint az Amerikai Egyesült Államokat, az Európai Uniót, Japánt, de az olyan óriásokat is, mint Oroszország vagy Kína.

fotó: WWF/Benkő Dániel

fotó: WWF/Benkő Dániel

A Kiotói Jegyzőkönyv hosszabbítására jelenleg háromféle tervezet létezik. A fő különbségek a vállalási időszak hossza (5 vagy 8 év); a bázisév, melyhez képest meghatározzák a kibocsátás csökkentést (1990, 2000, 2005); és a banking, vagyis átvihetők-e a felhalmozott kibocsátási kvóták következő periódusra. A legambíciózusabb verzió szerint 2017-ig 50%-al kellene csökkenteni a kibocsátásokat 1990-es bázison.

Ezen a héten érkeznek majd a városba a hivatalos delegációk és a civil aktivisták is. Benkő Dániel úgy véli, az aktivisták száma napok alatt több ezerre nő majd, és a komoly tárgyalásokkal párhuzamosan megkezdődnek az általuk szervezett külső események is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik