A Csendes-óceáni régió a Föld felszínének közel felét foglalja magában, ahol mintegy nyolcmillió ember él több tízezer szigeten. Ezek sokszor alig pár méterre emelkednek ki az óceánból, így számukra minimális tengerszint-emelkedés is végzetes. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a sós víz egyre inkább behatol a talajba, így egyre kevesebb az elérhető tiszta ivóvíz
Korábban írtunk arról, hogy az ENSZ-klímacsúcs résztvevői egyre inkább kiindulópontnak tekintik, hogy a globális felmelegedés mértékét nem engedik 2 Celsius-fok fölé. Ez visszalépés lenne a korábbi célokhoz képest, amikor is ezt a maximumot 1,5-2 fokban határozták meg. Az AOSIS (kis szigetállamok szövetsége) tehát mindent meg kíván tenni azért, hogy a Cancúnban tárgyaló nemzetek végül 1,5 fokban állapodjanak meg.
A látszólag kis eltérés ellenére a döntésnek hatalmas súlya van. Ha a tárgyalópartnerek 2 Celsius-fokban szabják meg a felmelegedés felső határát, az sok szigetállam számára egyenlő a halálos ítélettel: egyszerűen elnyeli őket az óceán – tudta meg az fn.hu Benkő Dánieltől, a WWF Magyarország helyszínen tartózkodó munkatársától.
Fotó: WWF/Benkő Dániel
Már a tavalyi koppenhágai konferencia is hangos volt az érdekeit következetesen és ellentmondást nem tűrően képviselő kis szigetállamok segélykiáltásaitól és tüntetéseitől. Akkor részben sikerült keresztülvinni akaratukat, sikerült a 1,5 fokos célt, mint alternatívát elfogadtatni a nemzetközi közösséggel. Most Cancúnben is kifejezik véleményüket, és konkrét javaslatokkal is előálltak: például Tuvalu a Kiotói Egyezmény kiterjesztését, és a 2013-17 közötti időszakra 40 százalékos globális kibocsátás csökkentési célt szeretne 1990-hez képest.
klímakonferencia az fn.hu-n
A WWF Magyarország jóvoltából nap mint nap friss híreket közlünk a novembr 29. és december 10. között zajló klímakonferencia helyszínéről, a mexikói Cancun városából. Az előző részekben az Egyesült Államok és Kína reménykeltő tárgyalásairól volt szó, és arról, hogy Magyarország százmilliárdokat veszíthet, ha megegyezés híján megszűnik a kvótakereskedelem.
Egyelőre azonban továbbra is a 2 Celsius-fokos cél megfogalmazása tűnik reálisabbnak. Olyannyira, hogy több ország, például Kanada egyenesen elzárkózott az elől, hogy bármilyen más, szigorúbb célról tárgyaljon.
A civilszervezetek többek között ezért jutalmazták az észak-amerikai országot a „Nap Fosszíliája” díjjal, amelyet minden este egy bohókás színjáték keretében adnak át jelképesen. A tárgyalások során az az állam kapja ezt az „elismerést”, amely a leginkább hátráltatja egy sikeres megállapodás megszületését.
Kanadán kívül Japán is begyűjtött már egy ilyen díjat. A japán küldöttség vezetője ugyanis bejelentette, hogy a miniszterelnök jelenlétében hozták meg azt a döntést, miszerint országuk nem kívánja meghosszabbítani a Kiotói Egyezményt, így továbbra is hajthatatlanok ebben az ügyben.
Az indoklás szerint azért, mert az egyezmény a globális kibocsátásoknak csupán 27 százalékát fedi le, és nincs reális esély az Egyesült Államok és Kína bevonására. Úgy tűnik, Oroszország is hasonló állásponton van, ám egyelőre igyekszik a háttérben maradni, számára egyszerűbb, ha Japán kardoskodik a frontvonalon.
