Stephen Baker: A Numerátorok
Stephen Baker elgondolkodtató műve a mai kor egyik különleges jelenségét boncolgatja, miszerint minden pillanatban digitális lábnyomokat hagyunk magunk után (például klikkelünk az internetes oldalakon, vásárolunk vagy eladunk az e-Bayen, bankkártyánkkal fizetünk), amely alapján jól jellemezhetőek vagyunk, és a közeli jövőben akár személyre szabott marketingajánlatokkal bombázhatnak majd a gyártók, például a számítógépünkön keresztül. Olyan cégek, mint a Google vagy a Yahoo! havonta átlagosan 2500 adatot gyűjtenek össze rólunk. Kinél vannak ezek az adatok? Mit csinálnak vele? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgat a könyv, amelynek a „főhősei” a matematikusokból és statisztikusokból álló csapat, az úgynevezett numerátorok, akik feldolgozzák a személyes adatainkat, személyiségtérképeket készítenek, viselkedésmintákat állítanak fel (azaz matematikailag lemodellezik az emberi természetet) az átlagos dolgozóról, vásárlóról, a kórházban ápolt betegről vagy éppen a terroristáról.
(Geopen)
Andrew Gross: A kék zóna
Ami Andrew Gross irodalmi karrierjét illeti, eddig viszonylag csak annyit lehetett tudni róla, hogy James Patterson, amerikai thrilleríró számos művének volt a társszerzője. Ám ezúttal önálló krimivel rukkolt elő, amelyről még Patterson is elismerően nyilatkozik. A sztori a következő: Kate Raab körül úgy tűnik, minden rendben van: remek család, hű barátok, jó állás, ám egyetlen telefonhívás alaposan felbolygatja az életét. A tiszteletre méltó, manhattani aranykereskedő apját az FBI pénzmosásért letartóztatja, és Raab megtudja róla, hogy sötét ügyletekbe keveredett. A családfő kemény döntés előtt áll: választhat a börtön és a tanúskodás, valamint a volt üzlettársak bosszúja között. Amikor úgy dönt, hogy tanú lesz, kolumbiai gengszterek törnek a család életére, a tanúvédelmi program azonban védelmet nyújt. Kate viszont úgy dönt, hogy New Yorkban marad a férjével, ám amikor a legjobb barátnőjét lövik le helyette, belátja, rossz döntést hozott. Mihelyst egyre mélyebbre ás apja múltjában, megrázó titokra derít fényt.
Ha megfogott minket Andrew Gross stílusa, ne aggódjunk, lesz „folytatás”. A kiadó ugyanis a szerző további két könyvét is hamarosan közreadja.
(Geopen)
William Gladstone: 12 – Fogytán az idő – 2012.12.21
Akik érdeklődnek a világvége-teóriák iránt, minden bizonnyal élvezni fogják William Gladstone regényét, amely 12 ember sorsát követi nyomon, ami pedig szorosan összefonódik az egész emberiség sorsával. A könyv középpontjában egy legenda áll, amely úgy tartja, hogy a maja naptárak időszámítása szerint 2012. december 12-én ér véget az a ciklus, amely i.e. 3114. augusztus 30-án kezdődött el. Ezután egy újabb, 5125 éves időszak kezdődik, amely teljesen különbözni fog az eddigiektől, ráadásul az átmenet sem lesz problémamentes. A regény főszereplője, Max, aki követve misztikus látomását, különleges emberekkel ismerkedik meg, akiknek az élete együttesen sorsfordító feladatokra rendeltetett. A Tizenkettek tagjai a jövőjük után kutatva az egész emberiség jövőjére keresik a választ. S vajon rajtunk is múlik, hogy milyen jövő vár ránk? Mire a 280. oldal végére jutunk, a választ is megkapjuk.
(Geopen)
Ken Follett: A titánok bukása
Ken Follett regényei 1974 óta világszerte eddig több mint 100 millió példányban keltek el. Tizenhat országban, köztük Magyarországon egy időben jelent meg napjaink egyik legsikeresebb bestseller írójának új kötete. A walesi születésű író az új regényével (A titánok bukása) – amely az Évszázad-trilógia első kötete – arra vállalkozott, hogy megírja a XX. század történetét. A titánok bukása – amelyet a kritikusok Follett újabb mesterművének tartanak – az 1900-as évek elejétől az I. világháborút lezáró békéig, az 1920-as évek elejéig meséli el öt család (amerikai, orosz, német, angol, walesi) történetét. A második kötet (amely várhatóan 2012-ben jelenik meg) a II. világháború végéig, a harmadik pedig, amelynek megjelenése 2014-re várható, a hidegháború végéig folytatja a sztorit. Ken Follett többi regényéhez hasonlóan – izgalmas, mesterien felépített cselekményű regény, amely megmutatja, hogyan sodródott bele Európa és Amerika az I. világháborúba. A közel ezeroldalas kötet cselekményének a középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek egy orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül. A történet során azonban ezeknek a világ különböző részein élő családoknak a sorsa a nagy történelmi események, elsősorban a világháború során összefonódik.
(GABO)
Vámos Miklós: A csillagok virága
Vámos Miklós új könyvének – amelyet a szerző mesés regénynek titulál – a főszereplője dr. Virág Pál, középkorú tengerjogász, aki második házasságából született ikerfiait (Gabit és Tomit) saját maga által kitalált, bájos mesékkel szórakoztatja. A mesemondó apuka igyekszik a tudását (pl. időmértékes verseléstől kezdve az ikes igék helyes használatáig) mesékbe szőve átadni ötéves gyermekeinek, akik leginkább a T-Rex dinók és a Csillagok háborújának főszereplői bűvkörében élnek. Ezért Virág apuka a meséit kénytelen Gabilovag és Tomilovag, a két rettenthetetlen mentőlovag köré fonni, akik mentőállomásukon fogadják a segélyhívásokat, hogy a bajbajutottak segítségére siessenek a legmodernebb fegyvereikkel és járműveikkel. Közben pedig belecsempész ezt-azt, hol Stockholm vagy éppen London nevezetességeit, hol a Vezúv kitörését, hol pedig a görög mitológiát vagy éppen a Pál utcai fiúk történetét, hogy bővítse fiai ismereteit. Virág apuka pedig mesél mindenhol: fürdetés alatt, autóvezetés közben, metrón és étteremben, Stockholm felé tartva a repülőn vagy éppen a Balatonban pancsolva, a tűzijáték kezdetére vagy a vihar alábbhagyására várva. A mesélés és a mesék környezete alapján pedig – bepillanthatva Virág Pál életébe – egy család széthullását is végigkövethetjük.
(Európa Könyvkiadó)
Frei Tamás: A megmentő
Frei Tamás első kötete, amely akcióregény, konspirációs thriller – egy új műfajt képvisel a magyar könyvpiacon. A megmentő napjainkban, több kontinensen játszódik, a történet pedig a gázbusiness körül bonyolódik oligarchák, miniszterelnökök, exlégiósok, Londonban élő magyar modellek és párizsi kémek főszereplésével. A regényből sok információt szerezhetünk a gázügyről, az energiabiztonságról, arról, hogy kik lehetnének a világban az új szövetségeseink, jóban kell-e lennünk Ausztriával vagy Franciaországgal, illetve mire számítsunk az oroszoktól. A konspirációs thrillert olvasva – amely Frei szerint egy 70-80 millió dolláros költségvetésű hollywoodi film lenne – „elutazunk” a zsanai gázmezőre, a nizzai kávézókba, Szudánba a Meroé piramisokhoz, Teheránba, valamint Moszkvába és a francia fővárosba is. Az egykori tévés már dolgozik a folytatáson, amely várhatóan egy év múlva jelenik meg. A bankár című második regénye a bankvilágban, a nemzetközi pénzügyi világban játszódik, de ugyancsak szerelemmel és kalanddal megfűszerezve.
(Ulpius-ház)
A szerzővel készült interjút itt olvashatja>>>
Frank Schätzing: Limit
A Raj szerzőjének legújabb sikerkönyve nem más, mint világképünket megrengető vízió az emberiség megmentéséről. A Limit 2025-ben játszódik, amikor is az amerikaiak és a kínaiak között komoly harc folyik a holdporban található Hélium3-ért, amely a következő évezredben környezetbarát módon láthatná el energiával az emberiséget. A tudományos-fantasztikus munkáiról ismert, 53 éves szerző komoly és elgondolkodtató jövőképet fest az izgalmas, szövevényes krimijében, amelyben a hajsza Kínán, az Egyenlítői-Guineán át, Berlinben, Londonban, majd végül a Holdon folytatódik. Schätzing többek között arra keresi a választ, hogy vajon meddig zsákmányolhatjuk ki a környezetünket, és ennek milyen következményei lesznek.
Ha pedig eddig nem tudtuk elolvasni Schätzing 2006-os sikerkönyvét (A Raj), akár a legfrissebb kiadásban is beszerezhetjük, ugyanis az Athenaeum kiadó hamarosan újra megjelenteti a kölni író tudományos-fantasztikus krimijét. A Föld sorsáról szóló thriller elsősorban arra világít rá, hogy vajmi keveset tudunk bolygónk óceánjairól.
(Athenaeum Kiadó)
Lin Yutang: Peónia
Lin Yutang regényében a múlt század eleji Kína elevenedik meg előttünk. A Kínában született és nevelkedett, majd az Egyesült Államokba emigrált szerző, miközben elbeszéli egy rendkívüli fiatal nő nem hétköznapi életét, színes képet fest a korabeli Pekingről, valamint betekintést nyújt a kínai hagyományokba és kulturális életbe. A regény a gazdag sókereskedő fiatal és szép özvegyének, Peóniának az életét követi nyomon, aki nem hajlandó beletörődni a régi kínai szokásrendbe, miszerint a megözvegyült asszony soha többé nem mehet férjhez, s az elhunyt férj családjánál kell tengetnie élete hátralevő részét. Szerelmet, szenvedélyt és boldogságot keresve azonban felkeresi ifjúkori szerelmét, aki szülei akaratának engedelmeskedve más lányt vett el feleségül, majd – felrúgva a kor társadalmi és erkölcsi szabályait – Pekingbe költözik.
(Tericum)
Luis Leante: Ó, mennyire szeretlek!
Fájdalmasan szép regény – röviden így jellemezhető a 47 éves spanyol író történelmi műve, amely egyedi atmoszférát fest a spanyol történelem egyik elhanyagolt korszakáról. Luis Leante a regényében idősíkok és narrációk között ugrál, emiatt kissé emlékeztet Michael Ondaatje Az angol beteg című könyvére. A klasszikus filológiát tanult szerző számos irodalmi műfajban kipróbálta magát: írt novellákat, verseket, sőt még forgatókönyveket is. Az Ó, mennyire szeretlek! című regényével elnyerte a spanyol Alfaguara kiadó rangos irodalmi kitüntetését (Alfaguara-díjat). A történet főszereplője egy barcelonai fiatalember, Santiago San Román, aki Franco diktátor közelgő halálakor jelentkezik a légióba, és a titokzatos Spanyol-Szaharába indul, hogy megkezdje katonai szolgálatát. Főhősünk azonban egyre mélyebben belesodródik a szövevényes politikai játszmákba, barátai és új szerelme kedvéért pedig hatalmas áldozatot vállal, miközben korrupt felettesei kihasználják. Hűtlennek hitt kedvese, Montserra doktornő évekkel később egy véletlenül megtalált fénykép nyomán úgy dönt, hogy felgöngyölíti a múltat. A sivatagba tett útja egyszerre hátborzongató kaland és kegyes zarándoklat.
(Ulpius-ház)
Conn Iggulden: A hódító 1., A sztyeppei farkas
A történelmi regényeiről ismert brit szerző ezúttal a mongolok legendákkal teli világán vezeti végig az olvasót. Tamüdzsin, a Farkasok kánjának második fia még csak 11 éves, amikor apja orvtámadás áldozata lesz. A törzs magára hagyja a családot, éhhalál fenyegeti az anyát és gyermekeit a vad mongol pusztákon. Kegyetlen próbatételek sora vár a hirtelen férfivá érő Temüdzsinre. A fiú azonban minden megpróbáltatást túlél, mert gyorsan megtanulja, hogyan szálljon szembe a természet és az ember okozta veszélyekkel. Tamüdzsin a hasonló sorsra jutott embereket és klánokat maga köré gyűjti, és új törzsi öntudatra ébreszti őket. Élete legválságosabb korszakaiban is az a cél vezeti, hogy egyesítse ezeket a harcoló népeket, s ők legyenek a mongolok, az ezüst nép, ő maga pedig a világhódító Dzsingisz kán.
(GABO)
Polina Daskova: Magzatvér
Aki már olvasta Daskova előző, A téboly könnyed léptei című regényét, ezúttal sem fog csalódni. Az orosz krimi királynőjének újabb bűnügyi regénye középpontjában egy jól szervezett moszkvai bűnbanda áll, amely orvosok és kórházak egész hálózatát működtetve, 25 hetes magzatok testéből, véréből és a placentából drága és életmentő gyógyszert állít elő. A gyógyszert hatalmas összegekért, szűk körben értékesítik, Oroszországban és az Egyesült Államokban. A krimi főhőse, Léna Poljanszkaja, 35 éves újságírónő, aki 26 hetes terhesen kerül be az egyik kórházba, de onnan még időben el tud menekülni, mielőtt nála is megindítanák a szülést. A bűnszervezet azonban egészen Amerikáig üldözi, ám segítségére lesz egy magas rangú rendőrtiszt, Szergej Krotov.
(Athenaeum Kiadó)
Böszörményi Zoltán: Majorana helyzetjelentése a tökéletes boldogságról
Két regény (Vanda örök és Az éj puha teste) és egy novelláskötet (Halálos bűn) után Böszörményi Zoltán most egy verseskötettel jelentkezik, amelyet a híres olasz fizikus, atomtudós, Ettore Majorana 1937-es rejtélyes eltűnése ihletett (ennek okairól számos teória látott napvilágot). Böszörményi poétai énje alteregójaként jelenteti meg őt verseiben. Újra felfedezi, kitalálja Majoranát, hogy az ő képében mondhassa el mindazt, amit költői álöltözetében képes a legjobban megfogalmazni. Böszörményi Zoltán a kortárs magyar irodalmi élet egyik legsokoldalúbb figurája, erdélyi milliárdos üzletemberként pedig erdélyi napilapok tulajdonosa.
(Ulpius-ház)
Audrey Niffenegger: A Highgate temető ikrei
Az időutazó felesége szerzőjének legújabb regénye igazi megható mese a halálon túl is tartó szerelemről, a gyász feldolgozásáról, és az igazi testvéri összetartásról. A legendákkal övezett híres londoni viktoriánus temető, a Highgate szomszédságban áll egy fura ház, a Vautravers. Mielőtt rákban elhunyt, itt élt az excentrikus Elspeth, aki lakását Amerikában élő ikernővérének 21 éves ikerlányaira, Juliára és Valentinára hagyta. A lányok birtokukba veszik Elspeth hagyatékát, beköltöznek a lakásba, és lassan felfedezik Londont, és megismerik szűkebb környezetüket, sőt, Elspeth volt szeretőjét, a gyászoló Robertet is. Az ikrek kapcsolatára azonban rányomja bélyegét Valentina rossz egészségi állapota, a folyamatos egymásrautaltságuk, és egy szörnyű titok, amely miatt anyjuk és Elspeth valamikor régen örökre eltávolodtak egymástól. Amikor Valentina és Robert kapcsolata elmélyül, kiderül, Elspeth kísértetként még mindig a lakásban él, és egyáltalán nem nézi jó szemmel a bimbózó viszonyt.
(Athenaeum Kiadó)
Peter Prange: A bazilika hercegnője
A germanisztikai és filozófiai végzettségű német író ezúttal a XVII. század közepére repít vissza minket az időbe, s pontosan Rómában találjuk magunkat 1625-ben. Az olasz fővárosban éppen az új pápa megválasztását ünneplik, amikor is egy gyönyörű angol hercegnő, Clarissa – akinek az ereiben anyai ágon olasz vér csörgedezik – érkezik az „örök városba”. Róma – ahol dúl a rend és a káosz, valamint a gazdagok és a szegények közötti ellentét, sőt még a pestisjárvány is – elbűvöli az olaszok által csupán „princessaként” emlegetett ifjú lányt. Az angol hercegnőt nemcsak a római művészet, hanem a kor két neves építésze (Lorenzo Bernini és Francesco Boromini) is elkápráztatja. Míg az egyik a nők kedvence, s igazi nagyvilági férfi, addig a másik mogorva, magának való megszállott. Mindkét építész lángelme, még ha természetük tűz és víz is, az új Rómát akarja felépíteni, azonban Clarissa iránti szerelmük miatt ellenséggé válnak. A principessa életét azonban nemcsak az egymással konkuráló férfiak nehezítik meg, hanem nagynénje, a féltékeny donna Olimpia is, aki nem más, mint a pápa sógornője és szeretője.
(GABO)
Tahir Shah: A Kalifa Háza
A hideg, esős napokra kitűnő olvasnivalónak bizonyul az afgán-skót származású író könyve, különösen azért, mert a meleg, napfényes Marokkóba röpít el minket. Ráadásul – akárcsak az Ízek, imák, szerelmek című könyv esetében – a sztori itt is egy valós történeten alapul: az író-újságíró ugyanis tényleg otthagyta a ködös Angliát, és valóban a Kalifa házában él indiai feleségével és két kisfiával Casablancában. A sztori a következő: Marokkóba érkezve a Shah család úgy dönt, hogy beköltözik a lepusztult, de titokzatos múltú házba, és elkezdődnek a felújítási munkálatok. Maga a ház a regény igazi főszereplője, amelyet egykor kalifák laktak, idővel azonban gonosz szellemek, a dzsinnek lepték el. Miközben az épület szépül, bepillanthatunk Marokkó kultúrájába, megismerjük az ottani szokásokat, többek között a marokkóiaknak a dzsinnekhez kötődő babonáit, amely teljesen átszövi mindennapi életüket.
(Tericum)
Elizabeth Gilbert: Hűség
Az Ízek, imák, szerelmek című könyv rajongói már izgatottan várták, hogyan alakul Elizabeth és Felipe kapcsolata, a folytatás pedig nem sokat váratott magára. Az újdonsült pár boldogan él, ám közös életük pár hét megszakítással 3-3 hónapos terminusokra oszlik, ugyanis a brazil születésű, ausztrál állampolgárságú Felipe csak 90 napos vízumra számíthat az USA-ban. Ám egyik alkalommal a dallasi repülőtéren az amerikai hatóság „elkapja” Elizabeth barátját, és kitoloncolja. Csupán egyetlen megoldás lehetséges arra, hogy még valaha visszatérhessen Amerikába, ha összeházasodnak. Ám mivel mindketten elváltak, még a házasság gondolatától is irtóznak. Elisabeth úgy dönt, hogy ad maguknak egy kis gondolkodási időt (3 évet), ami alatt – Felipével utazgatva Délkelet-Ázsiában – igyekszik minél többet olvasni a házasság történelméről, tanulmányozni a házasság intézményét, és utánajárni, hogyan működik ez más kultúrákban. Az őszinte, humoros, érzelmes regény, amelynek egyes részei történelmi, szociológiai és kulturális antropológiai tanulmánynak is beillenek, egyaránt ajánlott a házasságelleneseknek, valamint azoknak is, akik éppen az esküvőjükre készülnek.
(Ulpius-ház)
Salinger Richárd: Omyno
Az Apám beájulna című könyv szerzője ezúttal egy új műfajban próbálta ki magát, még pedig a misztikus kalandregényben. Az Omyno főszereplője egy író, aki tökéletesen összeomlik (nőkkel való kapcsolatai kudarcba fulladnak, filmje megbukik). Reménytelen helyzetében felkeres egy léleklátót, aki ahelyett, hogy segítene neki, elpanaszolja, hogy képtelen megírni a könyvet, amelyben az élet megoldó képlete szerepel. Átad az írónak egy nagy sárga borítékot, mondván, ha megírja helyette a könyvet, megoldódik az élete. Az író nekiáll megírni a könyvet, amelynek története Kiráról, egy divattervező lányról szól, aki hatalmas lehetőséget kap egy francia divatcégtől, ám becsapják, és ettől teljesen összeomlik. Az író rájön, hogy Kira nem más, mint egyik volt szerelme, a történetük megoldása pedig az Omyno képletében rejlik. Ez a képlet pedig korántsem fikció, hanem kulcs egy gyógyító energiaforráshoz, amelyet születési dátumunkból számolhatunk ki.
(Paradigma P. Kft.)
Robin Maxwell: Signora da Vinci
A népszerű írónő legújabb történelmi regénye 1452-be, egy Vinci nevű itáliai falucskába kalauzolja az olvasót, amikor is törvénytelen gyermekként megszületett Leonardo da Vinci. A reneszánsz kori Itáliában játszódó regény minden idők legzseniálisabb művészének és tudósának az anyját, Caterinát állítja középpontba, akire nehéz sors várt. Szerelme, aki egyben gyermekének apja, megszegi ígéretét, és más nőt vesz feleségül, majd pedig elszakítják tőle a fiát. Caterina azonban mindent megtesz, hogy fia közelében lehessen. Maxwell a regényében lebilincselő részletességgel teremti újjá a 15. századi Itáliát, életre keltve nemcsak Caterinát, hanem magát Leonardót, Botticellit és az akkori világ valamennyi géniuszát. Az izgalmas részletekben bővelkedő kötetet olvasva betekinthetünk a nagy itáliai mesterek műhelyébe, az alkimista laboratóriumokba, sőt élvezhetjük a reneszánsz kori Itália pezsgését.
(Tericum)
Minette Walters: A kaméleon árnyéka
A többszörösen kitüntetett angol írónő egy újabb sűrű szövésű lélektani thrillerrel lepte meg rajongóit. A kritikusok szerint a regény szereplői és a viselkedésük annyira hiteles, hogy szinte felkapjuk a fejünket, hátha itt vannak körülöttünk. A krimi főhőse Charles Acland hadnagy, akinek a sérülése nemcsak az arcán, hanem a lelkében is súlyos nyomokat hagyott. A kórházat elhagyva igyekszik újra felépíteni az életét, Londonban egy sorozatgyilkos szedi áldozatait, a katonai múltjától és sérülésének utóhatásaitól (pl. néha órákig nem tudja, hol van, és mi történik vele) azonban egyre gyanúsabbá válik a rendőrség számára. Lehetséges, hogy a fejsérülése annyira megváltoztatta volna a fiatal karrierista katonát, hogy gyilkossá vált? Mire a könyv végére érünk, mindenre fény derül.
(Athenaeum Kiadó)
