A mindössze 10-12 centiméter hosszú állat az Egyesült Államok középnyugati-nyugati államaiban és Mexikó északi részén őshonos, a világon csak három állatkertben, Európában egyedül Budapesten látható – közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert.
A természettudósok eddig 14 különböző békagyík fajt fedeztek fel, ezek közül a szélesorrú békagyík viszonylag kevéssé ismert fajnak számít. Az állat a sivatagi életmódhoz alkalmazkodott: kiválóan érzi magát a vízben szegény, száraz környezetben, és jellegzetes mintázata is azt szolgálja, hogy a sivatagos területeken könnyen beleolvadhasson a környezetbe. Táplálékuk hangyákból, leginkább aratóhangyákból áll, de étlapjukon termeszek, bogarak és szöcskék is szerepelnek.
A békagyíkok különleges, már-már bizarr jellegzetessége, hogy veszély esetén támadójukat vérrel spriccelik le, s általában szemre céloznak. A különleges védelmi mechanizmus alapja az, hogy az állat szeme sarkában a szervezet keringési rendszerének részeként olyan véredények alakultak ki, amelyek fala a vérnyomás fokozódása esetén átszakad, az akár másfél méterre kispriccelő vért pedig a támadó gyakran éppen a szeme közé kapja. Ez rendszerint elbizonytalanítja a ragadozókat, így a békagyíknak esélye nyílik arra, hogy kereket oldjon.
A három békagyíkot augusztus közepén szerezte be az állatkert, ám az elmúlt hetekben a közönség még nem láthatta őket, hiszen az újonnan érkezett állatok először a látogatók elől elzárt karanténállomásra kerültek. Végleges helyüket a Pálmaház egyik terráriumában alakították ki, így az érdeklődők most ott tekinthetik meg őket.
