Álmodozók a Tháliában

Ha egy bulvárlap lennénk, akkor másról sem szólna a színházi tudósításunk, mint hogy Haumann Máté Szamosi Donáthtal csókolózott a színpadon. De nem bulvárlap vagyunk. Ráadásul nem is erről marad emlékezetes az Álmodozók című film színpadi adaptációja. Legalábbis számomra…

Nehéz fába vágta a fejszéjét a 22 éves Dicső Dániel, aki első rendezésének Bernardo Bertolucci 2003-as nagysikerű filmjét, az Álmodozókat választotta. Aki jól ismeri az olasz rendező filmes utalásokkal teli, a ’68-as diáklázadás idején játszódó legutolsó moziját, az előadásig hosszan törhette a fejét, hogyan is lehet „bepréselni” a Thália Színház Arizóna Stúdiójába. „Nagyon szeretem Bertolucci filmjét, egyrészt ezért választottam. Másrészt pedig nagyon jó színpadi alapszituációnak tűnt az, hogy mire képes egymással három ember, s milyen játszmákat tudnak lefolytatni, ha megszűnik számukra a külvilág” – nyilatkozta a FigyelőNetnek az idei évad első előadása előtt Dicső Dániel.

Ugyan a színdarabot a 2010-es Tavaszi Fesztiválon mutatták be, azonban a Thália Színház továbbra is műsoron tartja. Ez azért számít unikálisnak, mivel a fesztiválon bemutatott előadások rendszerint 2-3 alkalommal láthatók, majd pedig lekerülnek a műsorról.

Danis Lídia, Haumann Máté és Szamosi Donáth (fotó: Kállai-Tóth Anett)

A fiatal rendező számára igazi kihívás volt a film színpadi adaptációja, hiszen az Álmodozókban nagyon sok emlékezetes jelenet van (pl. amikor a főszereplők végigfutnak a Louvre folyosóin). „Ezt nehezen lehetett volna a színpadon megvalósítani, ezért a híres jeleneteket valami mással kellett kiváltanom vagy éppenséggel kihagynom” – hangsúlyozta lapunknak. Elmondása szerint nem a teljes filmet állította színpadra, hanem kivett belőle több jelenetet (a színdarab összesen 7 jelenetből áll), azaz a filmet ily módon összesűrítette, újraértelmezte; például nem vont be újabb szereplőket, ezért a saját szüleit is a testvérpár játssza el.

Mint ismert, Bertolucci párhuzamosan vágta a filmjét a régi filmekből kivett jelentettel, így ennek a színpadra való átvitele ugyancsak forradalmi megoldást kívánt a fiatal rendezőtől. „Kentaur (a darab díszlettervezője–szerk.) ötlete nyomán egy nagy, forgó bibét helyeztünk el a színpad közepén, és erre vetítettük a régi filmrészleteket” – magyarázta Dicső Dániel. A színpadon központi helyet elfoglaló, átlátszó falú, “burokszerű” kellék azonban nemcsak vetítővászonként funkcionál, hanem az erotikus szférát is jelképezi, hiszen hol a hálószoba, hol a fürdőszoba, hol pedig egy kedves gyerekkori emlék, a sátor szerepét tölti be, amely alatt végül beteljesedik az „édes hármas”. Bár ebből – a sátorból és a szerelmi háromszögből egyaránt – „kitör” a darab végén az amerikai Matthew, a testvérpár azonban ott marad a külvilágtól elzárt, saját kis világukban.

(fotó: Kállai-Tóth Anett)

Dicső szerint első rendezésnek nagyon jó választás volt az Oscar-díjas filmrendező sokakat megbotránkoztató filmje, többek között azért is, mert fiatalokat rendezhetett, ez pedig mindig könnyebbséget jelent egy kezdő számára. „Nagyon jól együtt tudtam dolgozni a három színésszel, illetve ők is egymással” – hangsúlyozta a rendező, aki azoknak is nyugodt szívvel ajánlja a darabot, akik nem látták a filmet.