Az amerikai Michigani Egyetem pszichológusai arra voltak kíváncsiak, hogy a szóbeli, vagy írásbeli hazugságok után valóban éreznek-e az emberek valamilyen kényszert a fizikai megtisztulásra. A szakemberek ezért 87 ember bevonásával készített kísérletbe kezdtek.
A kutatócsoport munkáját vezető elmondta: azok az emberek, akik hazudnak valamiben, nagyobb valószínűséggel mosnák ki utána a szájukat, vagy a kezüket, míg azok, akik az igazat mondják, nem éreznek hasonló késztetést. A szóban füllentők inkább a szájmosást, az e-mailben ködösítők pedig a kézmosást részesítik előnyben – olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.
A tanulmány résztvevőit arra kérték, “viselkedjenek úgy, mintha ügyvédek lennének és előléptetésért küzdenének Chris nevű kollégájukkal”. A szereplőknek abba a szituációba kellett képzelniük magukat, hogy megtaláltak egy nagyon fontos dokumentumot, amelyet vetélytársuk veszített el, és amelynek visszajuttatása neki előrelépést, nekik azonban hátrányt jelentene. A résztvevők maguk dönthettek arról, hogy milyen formában – hangüzenetben, vagy e-mailben- tájékoztatják kollégájukat és, hogy hazudnak, vagy igazat mondanak-e neki.
Az írott, vagy szóban elhangzott üzenet elkészítése után a résztvevőket rögtön arra kérték, hogy egy állítólagos reklámkutatás céljából, rangsoroljanak néhány tisztálkodási terméket, úgy mint száj-, és kézmosókat aszerint, hogy éppen mennyire érzik szükségét azoknak, illetve mondjanak egy árat, amelyet hajadóak lennének kifizetni az adott árukért. Azok az emberek, akik a telefon hangpostáján hamis üzenetet hagytak, nagyobb vágyat éreztek a szájmosásra és hajlandóak voltak magasabb összeget kifizetni a szükséges termékekért, mint azok, akik az igazat mondták. Azok pedig, akik e-mailben hazudtak, a kézmosáshoz használt termékeket részesítették előnyben – ismertették a vizsgálódás eredményét.
