A latin-amerikai állam gazdag országoktól, alapítványoktól és egyénektől vár összesen 3,6 milliárd dollárt (781 milliárd forint), mely Rafael Correa államfő szerint a fele annak, amennyit Ecuador nyerne, ha bevonná az olajkitermelésbe a nemzeti park 200 ezer hektáros újabb részét. Becslések szerint ez a terület rejti az ország olajtartalékának mintegy 20 százalékát.
A kormány közlése szerint a befolyó összeget természetvédelemre, erdőtelepítésekre, üzemanyag-hatékonysági beruházásokra, alternatív energiatermelési projektekre, valamint a szegénység enyhítését célzó programokra fordítanák. Ecuador amazóniai térsége roppant olajkincse ellenére az ország legszegényebb régiója. A terv a természetvédelem új pénzügyi megközelítését jelenti, és a helyi tisztviselők el is ismerik: elképzelhető, hogy nem sikerül majd összekalapozni a pénzt. Ha azonban mégis sikerülne, Ecuador 407 millió tonna szén-dioxid kibocsátásától óvná meg a légkört – hangsúlyozzák.
Az ország szakértői, tisztviselői szeptemberben nyakukba veszik a világot a támogatók felhajtásáért: többek között Japánba, Németországba és az ENSZ-hez is ellátogatnak majd. A BP mexikói-öbölbeli olajszennyezése után kialakult nemzetközi hangulat mellett egy folyamatban lévő, nagyszabású per is növelheti Ecuador esélyeit a pénz összegyűjtésére: a Chevron amerikai olajóriást egy 27 milliárd dolláros (5859 milliárd forint) kártérítési perben azzal vádolják, hogy a Yasuni Nemzeti Parkkal szomszédos tartományban jelentős környezeti károkat okozott az esőerdőben helytelen kitermelési gyakorlatával.
A tervek szerint Ecuador tanúsítványokat bocsát majd ki az adakozók részére, azt ígérve, hogy kamat nélkül bár, de visszafizeti az összeget, ha egyszer úgy döntene, hogy kiaknázza az olajat. Az ecuadori tisztviselők közlése szerint az első adakozási hullám feltehetően Németországból és Spanyolországból indul majd ki. Peter Linder, Németország ecuadori nagykövete meg is erősítette, hogy még ebben a hónapban megkezdik a tárgyalásokat. Az első hivatalos adakozó Chile lehet, mely ezen a héten tervez egy 100 ezer dolláros (22 millió forint) hozzájárulást tenni.
Igen valószínű mindenesetre, hogy a legtöbben tüzetesen áttanulmányozzák majd a tanúsítvány apróbetűs részét is, hiszen Ecuador nem tartozik a politikailag legstabilabb országok közé, ráadásul a közelmúltban kétszer – 1999-ben és 2008-ban – is fizetésképtelennek bizonyult nemzetközi kötvényei adósságszolgálatában.
Tarsicio Granizo, az ecuadori örökségvédelmi minisztérium vezető tisztségviselőjének elmondása szerint amennyiben 2011 végéig nem sikerül összeszedni a projekt életképességéhez minimálisan szükséges 100 millió dollárt (21,7 milliárd forint), visszafizetik az addigi hozzájárulásokat, és megkezdik a kitermelést. A teljes, 3,6 milliárd dolláros összeget 2024-ig tervezik összegyűjteni. Az alapot az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) felügyelné.
