A Magyar Írószövetség képviseletében Vasy Géza író, a Kilencek költőcsoportja nevében pedig Péntek Imre mondott elköszönő szavakat.
Vasy Géza úgy fogalmazott, hogy a Kossuth-díjas költőt a Magyar Írószövetség és a teljes írótársadalom siratja, amely a gyászban talán egységessé tud válni. Mint kifejtette, a nemzedéktársak, a világháború szülöttei vallották először Utassy Józsefet a maguk költőjének, felfedezték, olvasták és szavalták a verseit, mert megértették és megérezték, hogy azt mondja ki, amit képviselni szeretnének.
Péntek Imre, a Pannon Tükör című kulturális folyóirat főszerkesztője felidézte, hogy az 1990-es években a budapesti ELTE bölcsészkarán összeállt Kilenceket, „az elérhetetlen föld csapatát” Utassy-csoportként emlegették, mert „ő volt a legérettebb, legkiforrottabb lírikus, akinek a tolla alatt minden dallá vált, játékos ritmusként csengett, beleivódott az emlékezetbe”.
A Kossuth-díjas költő temetésen több százan vettek részt. A Magyar Írószövetség a búcsúztatásra külön autóbuszt indított.
Utassy Józsefet munkásságáért 1978-ban József Attila-díjjal, 1989-ben és 1996-ban Déry Tibor-jutalommal, 2001-ben Balassi emlékkarddal és babérkoszorúval, 2008-ban Kossuth-díjjal, tavaly pedig Bethlen Gábor-díjjal ismerték el, utóbbit a Kilencek költői csoport tagjaként. Kossuth-díját a magyar költészet nyelvi és formai megújításában elért eredményeiért és műveiért vehette át.
