Évről évre azonban fokozatosan megszabadulunk majd a 60-as, 40-es és 25-ös izzóktól is, hiszen a teljesítményhatár környezetvédelmi okokból 2012 szeptemberére 7 wattig csökken.
Tavaly – amikor a 100 wattos izzót búcsúztattuk – írtunk arról, hogy évente hozzávetőleg 20-25 ezer forintot tudunk háztartásonként megspórolni a kompakt fénycső használatával. A felmérések alapján ugyanis egy izzó átlagosan naponta három órát üzemel, vagyis – 1000 órás élettartam után – a hagyományos wolframizzók egy év után kiégnek. Hét izzó összesen 7000 üzemóráját tekintve a 100 wattos hagyományos izzó esetében az összköltség 28 350 forint. 700 kWh x 40 Ft/kWh = 28 000 Ft, amihez társul az izzók darabonkénti 50 forintos ára.
Ugyanennyi üzemórát tekintve egy kompakt fénycső esetében a költségek: 140 kWh x 40 Ft/kWh = 5600 Ft, amihez ha hozzáadjuk a fénycső ezer forintos árát, a végeredmény 6600 forint. Mindezek alapján az energiatakarékos fénycső hosszabb élettartamát és jobb hatásfokát tekintve, évente körülbelül háromezer forintot spórolhatunk egy fényforrás lecserélésével.
Érdemes olyan fényforrást vásárolni, ami biztonságos és akkreditált harmadik fél részletes biztonsági előírások szerint megvizsgált és rendszeres felügyeleti audit támaszt alá. Ezt Magyarországon a MEEI és a TÜV Rheinland vizsgálati jelei mutatják, azaz a gyártó termékei megfelelnek a vonatkozó biztonsági előírásoknak és minőségügyi szabványoknak.
Ledeké a jövő
A közeli – ami néha távolinak tűnő – jövő mindenképpen a LED-eké. 1991-ben Nakamura nyitotta meg az utat a szélesebb körű világítástechnikai alkalmazás felé, előállította az első kék LED-et. Ezután a fehér fényt sugárzó dióda előállítása is könnyebbé vált. Ezután a cél már csak az volt, hogy minél nagyobb fényhasznosítású és egységteljesítményű diódákat fejlesszenek ki a hagyományos fényforrásokkal szemben.
A LED-ek élettartama rendkívül magas, körübelül 50000 óra. Ez az élettartam-illetve az adott élettartam-azt jelzi, hogy a kibocsátott fény intenzitása mikor csökken az érték 70 százalékára. Bár a fényt kibocsátó diódák marketingje jelentős, így az üzleti érdekek és a valóság érdekes párharcát láthatjuk. Az élettartamot jelentősen befolyásolja a tokozás illetve az, hogy a félvezetőt különböző anyagra növesztik fel.
A gyártók folyamatosan piacra dobnak újabb és újabb közvilágítású LED-es rendszereket, ahol a hűtés miatt sajnos szükséges nagy hűtőbordák alkalmazása. A megvilágítás szög ez egyik legnagyobb probléma. A LED-ek eredendõen spot, nem pedig gömbsugárzók, mint a hagyományos villanykörte, így a tervezők különböző lencsékkel próbálkoznak irányítani a kibocsátott fényt.
Az Organikus Fénykibocsátó Dióda (OLED) egyre nagyobb részesedést nyernek a piacon, ezért jó ha odafigyelünk ezen fényforrás típusokra. Ez tulajdonképpen szerves anyagokból, félvezető polimerekből épül fel. Az egyik előnye az alacsony fogyasztás és a nagy kontrasztarány, illetve ezen technológiával nagy fénysűrűség érhető el, így akár nappali fénynél is látható- szinte papírvékony -kijelzőt kapunk.
Ez a technológia még várat magára, hiszen a kijelzők mérete még kicsi, de az elmúlt években a Samsung, LG, Toshiba és már a Panasonic is „csatlakozott” az OLED-iparhoz. Sőt, napjainkban már beszélhetünk AMOLED (aktív mátrixos OLED) kijelzőről is.
