A szegedi állatkert munkatársainak már régi álma volt, hogy az egzotikus állatok mellett bemutathassák azokat a közvetlen környezetünkben élő fajokat is, melyek népmeséinkben, mondavilágunkban szerepelnek – mondta Veprik Róbert igazgató a részleg átadóján.
A Kárpát-medencei élővilág bemutatását egy, a szegedi és a temesvári állatkert által elnyert közös uniós pályázat tette lehetővé. Az elmúlt hónapokban 27 millió forintból farkas-, aranysakál- és vidrakifutó, valamint több madárröpde is épült. A korszerűen kialakított bemutatókban az érdeklődők eddig számukra ismeretlen szemszögből is megfigyelhetik az állatokat. A vidrakifutó üvegfalú medencével és üreggel épült meg, így a vendégek az állat víz- és föld alatti viselkedését is láthatják. A fácánok és vízimadarak röpdéje pedig úgy készült el, hogy a zsilipes bejáratnak köszönhetően az emberek a rácsokon belülről, csupán néhány méterről láthatják a madarakat.
A most elkészült fejlesztések komoly segítséget jelentenek az intézmény egy kevésbé látványos, de annál fontosabb tevékenysége, a sérült vagy bajba került állatok mentése során. A vízimadár röpdében jelenleg olyan bakcsók és kiskormoránok láthatók, melyeket fióka korukban a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai mentettek meg a nyár eleji tiszai árvizek idején, amikor fészkelőhelyüket elöntötte a folyó. A vidrakifutó lakója is egy „mentett” állat: Kékfényre a szegedi vízirendőrök találtak rá kölyökkorában.
Botka László (MSZP) szegedi polgármester azt mondta, a Szegedi Vadasparkban – amely az ország legnagyobb alapterületű állatkertje – az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintból összesen húsz új kifutó épült. A javarészt uniós támogatásból megvalósult fejlesztést az önkormányzat saját forrásaival is segítette.
A beruházásoknak köszönhetően a szegedi állatkertnek néhány év alatt sikerült megdupláznia látogatószámát, tavaly az intézmény 160 ezer vendéget fogadott – tette hozzá a politkus.
