A veréb méretű madár névadó különlegessége, hogy alsó és felső csőrkávájuk hegye ferdén keresztezi egymást. Ez arra szolgál, hogy szét tudják nyitni a fenyőtobozok pikkelyeit, nyelvükkel így hozzáférve a magokhoz. Hazánkban a keresztcsőrűek két faja ismert – áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján.
Fentiekből nem nehéz kitalálni, hogy elsősorban fenyőmaggal táplálkozik, de elfogyasztja a hárs, a bükk, a cseresznye rügyeit is. Ennek megfelelően magasabb hegyvidékek fenyveseiben költ, hazánkban becslések szerint 200-400 pár él. Korán költő madár, július közepére már felnő az első fészekalj. A megnövekedett állománynak viszont már szűkös táplálékot nyújt a költőterület, ezért az elkóborló magányos madarak és családok minden nyáron feltűnnek az ország síkvidéki részein is – mondta el az fn.hu-nak Lendvai csaba, az MME munkatársa.
Az elmúlt öt évben idén figyelték meg a legtöbb „elkóborolt” madarat, 51 helyszínen 320 példányt. Ez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy az őszi és téli zord időjárás, a jelenleginél is kevesebb táplálék egész inváziót fog elindítani az északi területekről. Legalábbis ez az összefüggés élt 2008-ban, amikor július közepén 282 keresztcsőrűt figyeltek meg a költőterületen kívül, ősszel pedig száz, ezerszámra jelentek meg az alacsonyabban fekvő területeken.
Hím (b) és tojó (j) keresztcsőrű (fotó: Máté Bence (b) és ifj. Vasuta Gábor (j))
Ez akár azt is jelentheti, hogy karácsony tájékán ismét keresztcsőrű tömegek lepik el az országot. Télen akár még Budapest kertvárosi területeire is bemerészkednek, ahol a kertekbe ültetett fenyőkön csemegéznek. A szakértők azt feltételezik, hogy a hideg beálltával nemcsak a Magyarországon költő madarak, hanem északi fajtársaik közül is tömegesen barangolják be a Kárpát-medence enyhébb klímájú területeit.
A keresztcsőrűek Magyarországon természetvédelmi oltalom alá esnek, eszmei értékük 10 ezer forint. Fészküket idős fenyvesekbe, lombelegyes erdőkbe rakják száraz fenyőgallyacskákból, fűszálakból, zuzmóból, gyökérdarabkákból és mohával, tollal, fenyőkorhadékkal bélelik ki. Évente kétszer költenek, a fiókák 12-13 napig fejlődnek a tojásban, majd 18-19 nap múlva elhagyják a fészket.
